Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században

A következő név szerint ismert egerszegiek gonosztevők voltak: 1408-ban a nádori közgyűlésen levelesítették (bűnözőként vették lajstromba) Miklós mészárost és Sebestyént, a veszprémi püspök itteni jobbágyait tolvajlás miatt.36 A XV. századi oklevelekben aztán már sűrűn említették városunk polgárait név szerint. 1524-ből ismerjük Egerszeg 161 lakójának a nevét, akiket a veszprémi püspökség urbáriuma felsorolt.37 Az urbárium őket is crézsnek nevezi, jóllehet a jobbágy elnevezés pontosabb lett volna jogi helyzetük meghatározására.

A következő kérdéscsoport a városunk gazdasági életére vonatkozó adatokat tárgyalja. A mezővárosok gazdasági előnye — és legfontosabb kiváltsága is egyben - a vásártartásból származott, jóllehet a mezővárosi jogállásnak nem volt kötelező kritériuma a vásártartási jog. A vásárt egyébként a középkorban helyesebb sokadalomnak nevezni (fora, nundinae), és nemcsak az országos-, vagy hetivásárt, hanem a hetipiacot is értjük alatta.38 Egerszegen a középkorból hat vásáradatunk van. Az első kettő 1329-ben39 és 1346-ban40 jelzi azt, hogy településünk a XIV. század közepén már piackörzetet látott el. Abban az oklevélben pedig, amelyben a Kanizsaiak elcserélik Egerszeget a veszprémi püspökkel (1390), külön megemlítették a település vásár és úti vámját,41 ami jelentős hasznot hajthatott. 1422-ben Garai Miklós nádor három vásáron való kihirdetést elrendelő oklevelére a zalai konvent jelentette, hogy a szóban forgó kikiáltás Egerszeg oppidum- ban a gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe utáni kedden (március 31-én) történt meg.42

1490-ben Mária Magdolna napján volt vásár Egerszegen (július 22-én), ezt Monyorókeréki Ellerbach István leveléből tudjuk, aki Gersei Pethő Miklós és Jánostól kéri, hogy szolgáltassák vissza körmendi jobbágyainak azokat a javakat, amelyeket a Pethők emberei az egerszegi vásáron tőlük elraboltak.43 Hasonló eset történt 1520-ban is, amikor a pünkösd napján (május 28-án) tartott egerszegi vásárról hazatérő körmendi polgárokat ismét a Gersei Pethők jobbágyai támadták meg és rabolták ki.44

A mezőváros lakói a kereskedelem és kézművesipar mellett többnyire mező- gazdasági termeléssel foglalkoztak. Bácskai Vera megállapítása szerint a későkö36 ZO II. köt. 335-342. p. nr. 142.

37 Bilkei Irén 1997.135-139. p.

38Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében. In: Zala megye ezer éve. (Szerk. Vándor László) [Zalaegerszeg, 2001.] 53-60. p.

39 ín foris comprovincialibus. Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. VIII/3. köt. Buda, 1829. 384. p.

ró Per fora publica. ZO I. köt. 432-446. p. nr. 285.

41 Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. In: Századok 1917. 51. p.

42ZSO IX. köt. 137-139. p. nr.'áll.

43Bándi Zsuzsanna: Körmend a középkorban. Körmend, 1987.129. p.

44 Uo. 63. p.

14