Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
Újabb kísérletek az infrastruktúra fejlesztésére 1928-ban döntött arról a képviselőtestület, hogy megépítik az egészségügyi szempontból is fontos új vágóhidat a Válicka patak partján. Az állatorvos és fűtő számára is terveztek ott lakást, de aztán úgy döntöttek, hogy a szolgalakás csak később készülhet el, legfeljebb egy 12 ezer pengős kislakás mintájára. A vágóhídi épületeket, a vízvezeték és a szennyvíz elvezetésének megépítését a Fuch és Grósz cég vállalta. A marhaistállót Lang Nándor, a sertésólat, a szemraktárt és a kerítést a Garai és Horváth cég, a berendezést a Ganz és Társa készítette. A beruházás költségvetése 132.000 pengő volt.87 A város nagyon sokat küszködött útjai állapotával. A burkolat nélküli utcák eső után szinte járhatatlanok voltak, nyáron pedig fulladozni lehetett a portól. Járda alig volt a városban. 1921-ben összesen 272 000 koronát terveztek a város szépítésére, terek és kertek rendezésére, mázolásra-festésre, járdák javítására, ennek jelentős részét a vármegye fizette. A kormányzói látogatás miatt elvégzett gyors munkát 1923-ban a Czobor Mátyás polgármester által meghirdetett járda- építési, valamint parkosítási program követte. A város bevételeinek jelentős részét fordította e lényeges célra,88 a megvalósítás néhány eredményéről már szóltunk korábban. Az utak portalanításában is fontos feladata volt a húszas években megszervezett hivatalos városi tűzoltóságnak, melyet 1925-ben korszerű motorfecskendővel szereltek fel. 1926-ban felépült az emeletes, nyílt teraszos, tornyos tűzoltó laktanya is.89 A fecskendő ugyan hamar elromlott, le is égett a Gömbös malom, amíg javították.901928-ban győri Magyar Vagon és Gépgyár Részvénytársaságtól vásároltak ismét locsolókocsit, mely másfél évi használat után ugyancsak elromlott, de a gépgyár megjavíttatta.91 A jelentősebb forgalmú utcákat nagy kockakővel, 1928-ban aszfalttal burkolták. A Kossuth Lajos utcán és a Széchenyi téren elhelyezték azokat a csöveket, melyek a csapadék levezetésére szolgáltak, majd ezt követően aszfaltoztak.92 Igen ám - aggódott Borbély György, nyugalmazott gimnáziumi tanár, aki újságcikkei87 ZVM 1928. máj. 27. 2. p. 88 Halász Imréné: Városfejlesztés Zalaegerszegen 1920-1930 között. In: Történeti tanulmányok Dél- Pannoniából. A dél-dunántúli történészek II. regionális konferenciájának válogatott előadásai. Pécs, 1988. dec. 18-19. Pécs, 1994.117-125. p. w Garai Sándor zalaegerszegi építész tervezte. * ZVM1928. január 15. 91 ZML Zalaegerszeg város képviselő-testületének jegyzőkönyve. 1929. dec. 17. 92 ZVM 1928. április 32.1. p. O az, aki a bűzös, posványos területek megszüntetéséért, azaz a szennyvíz korszerű elvezetéséért is harcolt, aki a házak rendszeres meszelését ösztönözte. Javasolta, hogy az utakat a pózvai apró, sárga kaviccsal szórják be, mondván, hogy ez a kavics olcsóbb, mint a gránit, hiszen itt van a szomszédban. S ha ettől lesz sárga a város, ezt csak üdvözölni tudja. 142
