Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
ben a város vezetőinek élő lelkiismereteként harcolt Zalaegerszeg szebbé, egészségesebbé tételéért de a csatornacsövek elhelyezésével eltemették jó időre a vízvezetéket is! Borbély szerint a vízvezeték kérdésének elodázását bizonyította a Tüttőssy93 utca sarkán létesített közkút is. Fölösleges tehát a próbafúrásokért, tervekért milliókat kiadni, amikor a vízvezeték megépítése az unokákra marad. A városatyák 1928-ban mégis megrendelték Zalaegerszeg vízvezeték hálózatának tervét. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város vízműve számára Becsey Antal fővárosi okleveles gépészmérnök készítette el a terveket 1929-ben.94 Tervrajzain a lakosság sűrűségét egy színezett térkép, egy grafikon és egy táblázat segítségével mutatta be. A 235 ezer hektárnyi területet 12 területre és a külterületre osztotta fel. Nyolc területen számolta ki a lakosság sűrűséget hektáronként, 12 területen csak a lakók számát jelezte. A város legsűrűbben lakott részén, a 18. században kialakult belvárosban ez a szám 125 fő (3670 lakóval), míg a legritkábban lakott terület 25 fő (327 lakóval). Jelezte azt is, hogy feltételezése szerint 1980-ban mekkora lesz a város lakóinak száma. A lakosság sűrűségét, a lakók számának növekedését a terv készítése utáni időszakra és a jövőben beépíteni szándékozott területekre is prognosztizálta. Ezek a déli, keleti és nyugati irányban ölelték körül a várost. A grafikon 1890 és 1929 között felrajzolt adatai a lakosság fokozatos, egyenletes növekedését mutatták, ezt figyelembe véve feltételezése szerint 1980-ban 17.627 fő lakott volna a városban, így ekkora igényre tervezte meg a vízvezeték hálózatot is. Később a csatornahálózat tervezője - akárcsak Hajas József, az elemi iskola építésze - kénytelen volt perrel fenyegetni a várost elmaradt tiszteletdíja kifizetése miatt. Az iskola felépült (ma a Csány László szakközépiskola otthona), de a csatornázást és az árkok - így például a Vizslapatak - befedését valójában csak az unokák valósították meg.95 A magánépítkezések engedélyezési kérelmeit elbíráló hatóság nem egy épületnél talált hibát. A Gógánhegy 186. számú telken 1937-ben építkező Ekler Gergelynek csak akkor adtak engedélyt, ha épületében az alapfalak fölé szigetelő lemezt fektetett, s a kutat a trágyagödörtől és az árnyékszéktől legalább 100 m távolságra helyezte.96 Voltak olyan lakóházak, melyeket az udvari mellékhelyiségek, vagy az istálló beépítésével alakítottak ki. Zalaegerszegnek 1941-ben 13.967 lakója volt97 Összehasonlításul: Nagykanizsán ekkor 30.792-en, Keszthelyen 11.987-en éltek. A lakások száma városunkban 93 Helyén ma az Európa tér van. 9JZML Zalaegerszeg polgm. ir. Külön kezelt ir. 43. doboz. 495/1933. 95 Béres Katalin: Vidéki város. Zalaegerszeg, 1960-as évek. In: História 1986. 5-6. sz. 48-50. p. 96ZML Zalaegerszeg polgm. ir. 193. doboz. 4264/1937. 97 Az 1941. Népszámlálás. (Történeti Statisztikai Kötetek 2.) Demográfiai adatok községek szerint. Budapest, 1976.164-165. p. 143
