Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Bevezetés
BEVEZETES A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatának Zala megyére vonatkozó második kötetét tartja kezében az olvasó.1 Az első kötet2 a történelmi Zala megye hat járásából hármat adott közre (Kapomaki járás, Szántóijárás, Tapolcai járás), főként terjedelmi okok miatt. Jelen kötet a maradék három járás (Egers^egijárás, Lövőijárás, Muraközt járás) paraszti vallomásait közli. Mivel az első kötet részletes bevezető tanulmányt tartalmaz, ezért ezúttal csak azokat az információkat közöljük, amelyek csak erre a kötetre vonatkoznak. Tehát nem térünk ki az úrbérrendezés jelentőségének taglalására,3 a kilenc kérdőpontos vizsgálat értékelésére, mint ahogy' nem ismételjük meg a megye úrbérrendezésére, közigazgatási beosztására stb. vonatkozó adatokat sem.4 A kiadási elvek is megegyeznek az előző kötetével, a forrásátírási módszerektől kezdve a könyv struktúrájáig bezárólag. Ami az előző kötethez képest lényeges eltérés, az a források nyelve. Az előző kötetben közölt járások lakossága túlnyomórészt magyar anyanyelvű volt, ezért — az úrbéri rendeletnek megfelelően — a felvett vallomások nyelve is magyar, e kötet két járásában viszont éltek horvát (Muraköztjárás) és szlovén (Lövőijárás) nyelvű lakosok is, ezért itt nemcsak magyar nyelvű vallomásokkal találkozunk. A Lövőijárásban a nem magyar paraszti közösség vallomásait latinul rögzítették; ezek a helységek ma Szlovéniához tartoznak. A Muraközi járásban, ahol a lakosság horvát nyelvű, vegyesen fordulnak elő latin és horvát nyelvű vallomások. Vannak olyan helységek, ahol csak latin nyelvű iratokkal találkozunk, vannak olyanok, ahol mind a két nyelven lejegyezték a kérdéseket és a válaszokat is. Ezekben az esetekben mi a latin változatot közöltük, egyrészt a horvát nyelv ismeretének hiányában, másrészt azért, mert a latin és horvát nyelvű szövegek egymás szó szerinti fordításai. Minden olyan esetben, ahol van horvát nyelvű vallomás, ott lábjegyzetben utaltunk rá. Csakúgy', mint az első kötet esetében, nem minden helységnek kerültek elő a paraszti vallomásai, ugyanakkor szerencsére nagyon sok, a Zala Megyei Levéltárból hiányzó iratot találtunk meg a Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár 1A kötetet a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készítettem el. 2 Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában. (Zalai Gyűjtemény 51.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 2001.480 p. 3 Az első kötet bevezető tanulmányának bibliográfiája tartalmazza az úrbérrendezés szakirodalmát, ami a tájékozódást megkönnyíti. Az úrbérrendezés historiográfiáját lásd: Horváth Zita: Az úrbérrendezés historiográfiája és forrásai. In: Studia Miskolcinensia, 4. Miskolc, 2003. 137-157. p. 4 A paraszti társadalom úrbérrendezés-kori viszonyainak elemzését külön tanulmányban végeztem el: Horváth Zita: A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében. In: Korall 19-20. sz. 2005. május. 132-160. p. 7
