Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

el nem rontya. Végezetre pedig, mindezen földeinket az 6 mivoltokhoz képest négy marhával szoktuk szántani.

2. Réteink helyeinkhez képest ugyan vágynak, de töbnyire sássas és zsombékos füvet teremnek, mert berkes helyen feküsznek, következendőképpen sokszor a kaszálása is, annyival inkáb pedig csak egyszer való föltakaréttása is bajos, és nagyobb munkában kerül, mert mihelest nagyobb esső érri, némelly réteinken maga helyén a füvet meg nem lehet szárogatni, hanem a dombossabb helyekre kell hordani. Aholy pedig dombossabb helyeken volnának réteink, azok ritka és sován füvet szoktak teremni, csak házainkhoz közellyebb lévőkön terem vastagabban a fűj.

3. Legeltetőnk mindenféle marháinknak tágosságára nézve hosszú berekben ugyan volna elegendő, de nagyobb essőknek szakadásával és a víznek kiáradásával sokszor négy, ott napon és egy, két hétig is reája nem mehetnek marháink, melly történetbéli alkalmatosságokkal némellyikünk közülünk Hosszúfalusi szomszéd határra általhajtya, némellyikünk pedig határunkban Szeglet nevezetű csarétben szorongattya, akinek pedig módgya vagyon házánál mivel lehet tartva.

4. Sem itt a helységünkben, sem a szomszédságban kézimunkával vagy fuvarozással nem segéthetünk magunkon.

V. Az emlétett urbárium előtt közülünk csak kettő tartatván félhelyes gazdának, mindenik ollyas, különössen amint reá számot tartott, bírtt nyolc holdot, hat házban pedig, noha zselléreknek tartattak, mindenik hat-hat holdat bírtt, de az urbáriumnak béhozattatása előtt hat-hét esztendővel Vörös Péternek és Göncz Miklósnak házai elpusztulván, s kik közül ki-ki, mint föllebb is jelentve vagyon, hat holdot bírván, Vörös Péternek földgyeibűl Göncz István három holdat, Göncz János másfél holdot, Göncz Péter is másfél holdot magokra vettek, Göncz Miklósnak pedig az méltóságos uraság néhai Göncz Istvánnak házát adván, most is azon helyrúl bírja előbbi földgyeit nevezett Göncz Miklós. Réty- tye pedig a nevezett félhelyeseknek hat-hat, többinek pedig kik zselléreknek tartattak, öt-öt szekérre való volt. Szántóföldeinkbűl egy holdot két posonyi mérővel szoktuk bémagozni, némelykor pedig a jobb-jobb földeinkben harmadfél posonyival is bévetettünk. Azonban szántóföldeinknek minéműségét ekképpen vallyuk: Rétvéghi hídnál való, Szőke gyöppi, Domboki, Kozma tüskéi és Czikkelési diverticulumban, vagyis csapatokban lévőket, mivel a többieknél hasznossabbak, legjobbaknak, ellemben Kis erdőnél, Hat fészeknél, Réti helynél és Hargasnál lévőket, mivel a végeit víz megálla, egyéberánt is sovány- nyabbak, középszerőknek tartyuk, házainkhoz közellyebb lévő réteinken, noha azok is sássassak és vizessek, de ugyancsak többinél vastagabb füvet teremnek, szoktunk minden esztendőn sarjút is kaszálni, többit pedig, mivel ritka és sován füvet termők, csak egyszer kaszáljuk.

257