Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

amidőn szükséges volt marhával is, régi szokás szerint robotoltak, mellyet ugyan ezen zenebonás esztendőben nem praestáltak, mindezeket az uraság is confir- málván, mivel Szécsenyi uraságtúl pénze által aszerint adattak. VII. Az régi járt földekbűl sem kilencedet, sem tizedet mind ekkoráig nem adtak, hanem irtásföldekbűl kitelvén a szabad hatt esztendők, azoknál tizedet adtak, úgy Szent Miháli adott hat, hét, nyolc, kilenc, tizennyolc garasokat nem excedál- ván, ki többet, ki kevessebbet, ki pedig semmit sem, értékek szerint főzettek, úgy minden esztendőben régi szokás szerint borjú árát a 1 forintot, 25 dénárt főzettek. VIII. Puszta házhely egy sincs az helységben. IX. Rész szerint örökös jobbágyok, rész szerint szabadmenetelűek, mellyet az tekin­tetes uraság tisztyei helyben, hogy de mindazáltal kiket már a törvényes prae­scriptio ide béírt, azok eránt tekintetes urasága részéről a törvényes hatalmat fönttartya. 1767. november 2. Kosa János bíró X Sipőcs János X Kámán Imre X Dömötör János eskütt X Nagy Mihály X Péterfi István X Előttem: Csákányi János főszolgabíró s. k. és Nemkovics László esküdt s. k. 8. BÁNOK I. A mi emlékezetünkre, mindaddig még ezen mostani urbáriom őfölsége kegyes rendöléséből kezeinkbe bé nem hozatott, nékünk soha urbáriumunk nem volt. II. Régi eleinktől gyakorta beszélleni hallottuk, hogy néhai gróff Nádosdi Ferencz- től volt contractusunk, de amint öszveszakadozván, ellhányódott, ezért sem azt, sem annak hiteles párját előli nem adhattyuk. Még azt is azoktól hallottuk, hogy ezen helység előszer hét házhelyre volt föladva, és mindenik gazda három fo­rint árendát főzetett, és hogy ezen hét gazda minden esztendőben alsólendvai várhoz három szekér abroncsot vitt, azonkívül minden gazda háromnapi ara­tást esztendőnkint vitt véghez, és Karácsonra három nap vadászott földesura számára. Idővel pedig azon hét gazdának gyermekei szaporodván, és megosz­tozkodván, azon három forintott, mellyet előbb attyuk főzetett, hány osztozko­dó egy testvér volt, annyan főzették. Azután, hogy más jövevények is lakásokat helységünkben vették, azok közül is ki 25 pinzt, ki 30 pinzt főzettek árendát, hanem lehet már huszonöt esztendeje, hogy lassankint mind a helyes gazdák, mind a zsellérek árendáják, úgy a szolgálottyukig szaporodán, úgy annyira, hogy 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom