Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
Estók János DEÁK FERENC ÉS AZ OPPORTUNITÁS POLITIKÁJA 1865-1867 Deák Ferenc igen tevékeny volt az Ausztria és Magyarország államjogi viszonyát is rendező 1865-1868. évi országgyűlésen. A törvényhozás az érdemi munkát 1866 januárjában kezdte meg. Deák dolgozta ki a képviselőház mindhárom felirattervezetét, majd Csengery Antallal ő is formulázta azokat 1866-ban. Szerepe meghatározó volt az országgyűlési bizottságokban, például a felirati javaslatokat, majd a közösügyi javaslatot előkészítő bizottságban. Deák tehát már országgyűlés kezdetén teljes lendülettel bekapcsolódott a törvényhozás munkájába. Aktivitása a tavasszal rátört betegség idején sem lanyhult: szobájában tartották meg a soron következő bizottsági üléseket. Tőle ritkán tapasztalt hevülettel utasította vissza a kiegyezés általa javasolt programját alapvetően átalakítani vagy fölpuhítani akaró próbálkozásokat. Érkezzenek azok akár konzervatív, akár liberális oldalról. Állásfoglalásának döntő súlya volt a Tisztelt Házban. Deák tevékenységének ugyanilyen fontos - esetenként még fontosabb - területét jelentették a háttérben zajló tanácskozások. Deák számos bizalmas megbeszélést folytatott a bécsi kormány tagjaival, az Októberi Diploma után ismét felállított udvari kormányszékek vezetőivel, illetve a saját pártján belüli és a pártközi egyeztetéseken. Az országgyűlés szerteágazó törvényalkotói munkát végzett. A számokat tekintve természetesen nem ebben a ciklusban született a legtöbb törvény (1867-ben 18 [ebből az ún. kiegyezési törvények: 1-12. te.] és 1868-ban 58 törvény cikkely). A képviselők az új államjogi berendezkedés 1867 nyarán megtörtént szentesítését követő másfél esztendőben alapvető törvényeket fogadtak el, amelyekre azután jogszabályok egész sora épült. Az ún. kiegyezési törvények kereteit részben ekkor, részben a következő országgyűléseken töltötték meg konkrét tartalommal. A teljesség igénye nélkül, néhány példa az ekkor elfogadott törvények közül: újra törvénybe iktatták Magyarország és Erdély unióját (1868:43. te.). Ismét törvényt alkottak a zsidó val- lásúak emancipációjáról és a nemzetiségekről hűen az 1849 nyarán elfogadott országgyűlési határozatokba foglalt politikai akarathoz. Horvátország számára széles körű autonómiát biztosítottak az ún. magyar-horvát kiegyezés (1868:30. te.) által. Az 1848-as javaslat alapelveire építkezve népiskolai törvényt (1868:38. te.) hoztak. Ekkor kötött először Ausztria és Magyarország vám- és kereskedelmi szövetséget. Törvényt alkottak a jövedékekről, a fogyasztási adókról, és megteremtették 223
