Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák kettős tükörben. Reformkori jellemzések (1836, 1840)

lyében, míg a kormánypártban többen is akartak vezérkedni, végül több volt a generális, mint a közkatona, és nem jött létre a párton belül egység. Az ellenzék kiemelkedő alakjai Deák mellett Wenckheim Béla, Beöthy Ödön, Palóczy László, Luka Sándor, Szentkirályi Móric, Bezerédj István, Bemáth Zsigmond és Lónyay Gábor voltak, míg a kormánypárté mások mellett Zarka János, Andrássy József és Felsőbüki Nagy Pál. „Elengedhetetlen, hogy a következő országgyűlésen a kormánypárt az alsótáblán főnökkel rendelkezzen. - olvashatjuk az áttekintésben. - Azok közül, akik most az országgyűlésen jelen voltak, egyetlenegy ember alkalmas erre: a honti követ, Luka. Most az ellenzékhez tartozott, de csak megyéjének utasítása folytán. Ha kiemelnék a megyei szolgálatból és független állásba helyeznék, és egy jóérzületű megyében megválasztanák, a legjobb szolgálatok várhatók tőle, mint a kormánypárt főnökétől."5

A negyedik dokumentum a legkorábban keletkezett magyar nyelvű Deák- jellemrajz, egyben egyike a legkoraibb magyar politikai jellemrajzoknak. Vahot Imre 1843-ban nyolc rövid jellemrajzot hozott az általa szerkesztett - és „Kölcsey Ferenc, a magosabb, nemesebb magyar műszónoklat megalapítója és a nemzeti, hazafiúi elemű magyar költészet egyik leghatalmasabb fölemelője szellemének" ajánlott - Országgyűlési Almanachban. Ennek előszavában hiányolta, hogy „íróink hanyagsága miatt eddigi legjelesebb országgyűlési szónokaink - mint pl. egy Kölcsey - jellemrajzát nem bírjuk", másrészt szónokainkat elsőként „egy idegen, egy angol miss [Miss Pardoe] ismerteié meg a világgal és velünk, egy idegen, ki nem is érté azon nyelvet, melyen szónokaink beszélnek, egy angol nő, ki hazánk legjelesebb férfiairól, a föntebbi oknál fogva ránk nézve inkább megszégyenítőleg mint dicsőítőleg szólott..." A szerkesztő azonban Deákról, aki nem vett részt az országgyűlésen, nem hozott jellemrajzot. Az első széles körben olvasott jellemrajzot Deákról végül Csengery Antal jelentette meg 1851-ben Tóth Lőrinc tollából, amelynek - részben Horváth Mihály közvetítésével - utóbb a Deák-ábrázolások történetében jelentős szerep jutott.6 Az alábbi jellemrajz, e számos kitűnő meg5 MÓL. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Kabineti iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. 158.11. téka. 601-622. p., az idézet: 619v-620r. Vö. jellemzésével is, uo. 613r,v.

6 Országgyűlési almanach. Kiad., szerk. Vachot Imre. I. Pest, 1843. IX., vö. 1-40. p. („Néhány alsótáblai szónokunk jellemrajza"). Vahot Miss Mardoe-nak az alább, a 45. jegyzetben említett munkájára utal. Csengeri [!] Antal (kiad.): Magyar szónokok és statusférfiak. (Politikai jellemrajzok.) Pest, 1851. 27-46. p. A politikai jellemrajz elterjedésére ld. Lackó Mihály: Széchenyi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok. Bp., 2001. 76. sköv. p. A korai Deák-portrékhoz tartozik az a néhány sor is, amely a Tolnay Károlyról, az 1847-1848. évi országgyűlés egyik zalai követéről készült jellemrajz bevezető részében jelent meg, a diétáról beszámoló, két naponta megjelenő kéziratos Országgyűlési Tudósítások 1848. február 22-i keltezésű 48. száma Képcsarnok című rovatában. „Mióta 1833-ban Zala vármegye követi székében Deák Antal távoztával Deák Ferenc jelent meg, ki lángeszével, szónoki fényes tehetségével, parlamentaris tacticával, félremagyarázhatlan tiszta hazafiúsággal, ritka becsületességével, röviden rendkívüli egyéniségével az egész követi kar teljes bizalmát, az ellenzéknél pedig a vezéri állást csakhamar kiérdemlette: azóta Zalának e hon political életében tetemes szerep jutott, melyet vitt is és vi325