Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

hivatkozva - nem volt hajlandó követséget vállalni az 1847. novemberében kezdődő országgyűlésen, holott erre minden esélye meglett volna.3

Ugyanakkor élénk figyelemmel kísérte az országgyűlésen történteket, s nem mindenben értett egyet a Kossuth és Batthyány által követett, a konzervatív kormányzat mindenáron való megbuktatását célzó politikájával. így helytelenítette azt, hogy az ellenzék vezetői nem méltányolják a kormányzat - jóllehet, éppen az ellenzék megosztását célzó - óvatos reformkezdeményezéseit, s a konfliktusok kiélezésére játszanak.4

Deák 1848. január 13-14-én Zalaegerszegen volt, s „munkás részt vett" a követutasítási választmány ülésem. A választmány által kidolgozott pótutasítás arra kötelezte a megye követeit, Csuzy Pált és Tolnay Károlyt, hogy a szabad királyi városok rendezése kapcsán ne fogadják el e városokba főfelügyelők kinevezteté- sét, ha pedig ez nem menne, próbálják meg elérni, hogy az uralkodó a főfelügyelőket a városok által felterjesztendő egyénekből nevezze ki. Emellett igyekezzenek a legszélesebb alapra helyezni a városi követek választását, s a közvetlen választás mellett kardoskodjanak. Kötelességükké tette az utasítás, hogy érjék el Kővár vidékének - a Jászkun- és a Hajdú-kerület mintájára - önálló kerületté emelését, s Zilah városának eddigi független állapotában megtartását. Szintén el kellett érniük a kormány által benyújtott ősiségi törvényjavaslat módosítását. Ugyanígy kötelességük volt, hogy elérjék az unitárius vallás magyarországi egyenjogúsítását. A követutasítás szerint el kellett utasítaniuk a főispáni helyettesek (adminisztrátorok) megyei törvényszéki elnökösködését, s olyan törvény létrehozásán kellett dolgozniuk, hogy a törvényszéken a megye által választott elnökség bíráskodhassék, az ülnökök fizetését pedig az országgyűlés határozza meg. Deák január 17-én, a rendkívüli közgyűlés alkalmával ugyan Zalaegerszegen volt, azonban „rögtön támadt torokfájás miatt" nem vett részt a közgyűléutolsó rendi országgyűlésen. S. a. r. Barta István. Bp., 1951. (továbbiakban KLÓM XI.) 141-157. p., a nyilatkozat legújabb kiadása: A rendszerváltás folyamata az 1848-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok. Szerk. Jároli József. Bp., 2001.63-67. p., a jegyzetekben az újabb szakirodalom figyelembevétele nélkül, (továbbiakban Jároli József, 2001.)

3 Indokaira ld. Kerkapoly István zalai első alispánnak 1848. október 2-án írott levelét, közli Kiss Gábor - Molnár András szerk.: „A Tekintetes Megye közönségének alázatos szolgája..." Dokumentumok Deák Ferenc életéből. Zalaegerszeg, 1988. 33-34. p. (továbbiakban Kiss Gábor - Molnár András, 1988.); Molnár András: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz (1830-1847) Levéltári Szemle, 1994/2.44-45. p. (továbbiakban Molnár András, 1994.) „Hogy te nem mehetsz, gyászos dolog; de hogy egészséged gyöngélkedvén, nem mész: az igen helyes" - írta Deáknak 1847. okt. 25-én Wesselényi. Közli Ferenczi Zoltán: Báró Wesselényi Miklós levelei Deák Ferenczhez. Történelmi Tár, 1904. és klny., Bp., 1904. (továbbiakban Ferenczi Zoltán, 1904.) 44. p.

4 Molnár András, 1998/a. 17-18. p.

92