Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

sen.5 Január végén elterjedt a hír, hogy Deák eladni készül kehidai birtokát és Pestre költözik.6

Amikor 1848. február elején az adminisztrátori rendszer megszüntetése kapcsán kiadott uralkodói kézirat miatt az ellenzéken belül a szakadás jelei mutatkoztak, Deák rosszaiba az udvarral különalkut kötni akaró politikusok működését. A semmitmondó leiratnak az alsótábla által történt elfogadását ugyanakkora csapásnak tekintette, mintha az országgyűlés kezdetén a reformellenzék kisebbségben maradt volna a válaszfelirat tárgyalásánál, „...azon leiratban, melyben a kormány eljárása helyeseltetik: az aggodalom alaptalannak s majdnem nevetségesnek, minden esetre károsnak mondatik, de a rendszernek megváltoztatására semmi pozitív határozat vagy csak ígéret is épen nem tétetik. Most megköszöni a többség, ez pedig, úgy hiszem, rosszabb, mint ha az egész rendszerről sem jót, sem rosszat nem írtak volna fel az ország rendei" - írta Deák február 11-én Wesselényi Miklósnak. Ugyanígy kedvezőtlenül érintette az a hír, hogy az ellenzéken belül a szakadás jelei mutatkoznak, de remélte, hogy „csak múlékony lesz ezen meghasonlás, s majd egyesülnek ismét valamennyien Kossuthtal és Kossuth körül, hiszen jelesebb, ügyesebb, alkalmatosabb vezetőt párt nem kívánhat, nem találhat, mint ellenzékünk bír Kossuthban."7 Zala megye február 21-i közgyűlése pedig Deák jelenlétében arra utasította követeit, hogy mindaddig, amíg a kormányzat „minden következményeivel tettleg és valósággal" meg nem szünteti az

5 Jelenkor, 1848. jan. 25. No. 11. 42. p. „Zalamegye."; Pesti Hirlap, 1848. febr. 10. No. 1033.112. p. Bakos Kálmán Zala megyei tudósítása. Az utasítást és kísérőlevelét közli „Tekintetes Karok és Rendek!" Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848. Válogatott dokumentumok. S. a. r. Molnár András. Zalai Gyűjtemény 56. Zalaegerszeg, 2003. (továbbiakban Molnár András, 2003.) 237-241. p.

6 Budapesti Híradó, 1848. jan. 30. No. 748.103. p. „Zalából." Deákot már korábban biztatták a Pestre költözésre, de 1845-ben Kossuthhoz írott levelében azzal hárította el a kérést, hogy „Örömest volnék én is pesti lakos, örömest tölteném az évnek nagy részét kedves körötökben, csak volna elegendő értékem ezt tehetni. De a sors engem ezen földnek göröngyeihez kötött, mely kenyeremet adja, s függetlenségemet értékileg csak úgy tarthatom fenn, ha kerülök minden kiadást, mi tehetségemet meghaladja. Ilyen kiadás pedig, heteket, hónapokat Pesten tölteni." Közli Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822-1875. Szerk. Váczy János. Bp., 1890. 164. p. (továbbiakban Váczy János) V. ö. Molnár András: Deák Ferenc mint „mezei gazda". Levéltári Szemle, 1992/1. 37-38. p.; Molnár András: Deák Ferenc birtokai. (In:) Kapiller Imre szerk.: Gazdaságtörténeti tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 34. Zalaegerszeg, 1993.66. p.

7 Váczy János 192-193. p. Deák helyzetértékelésével Wesselényi egyetértett, ld. erre 1848. márc. 5-én Zsibóról írott levelét, közli Ferenczi Zoltán, 1904.47-48. p. Deák Kossuthról írott szavait Wesselényi a Kemény Zsigmondnak szóló, 1848. márc. 19-én Zsibón kelt levelében is idézte. Közli Ferenczi Zoltán: B. Wesselényi Miklós levelei b. Kemény Zsigmondhoz. Második közlemény. Irodalomtörténeti Közlemények, 1901. 474. p.

93