Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Molnár András: Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés

Amint az várható volt, az április 24-én megtartott zalai követválasztás alkalmával Deák nem vállalta el a követséget, - mert nem akart elvi meggyőződésével ellenkező nézeteket képviselni - és a helyét sem töltötte be senki. A május 18-án megnyitott pozsonyi országgyűlésre Zala megye nem küldött egyetlen követet sem, ezért 1843. augusztus 31-én újabb követválasztásra került sor. Ekkor - szinte példátlan méretű korteskedés, több ezer választó mozgósítása árán - a liberális ellenzék szerezte meg a győzelmet. A többség megszavazta a nemesi adófizetést is magában foglaló szabadelvű követutasítást, és követté választotta Deákot, aki azonban ezek után sem fogadta el a - szerinte vérrel bemocskolt - mandátumot, mert nem értett egyet az oppozíció által alkalmazott, halálos áldozatokat is követelő korteskedéssel. Az ellenzék többsége elítélte Deák aggályoskodó magatartását, és még a legjobb zalai barátai is szembefordultak vele. Csány László nyilvánosan, a Pesti Hírlapban kívánta felelősségre vonni.7 Kossuth igyekezett erről lebeszélni az ellenzék zalai párvezérét. „.. .lelkem mélyéből mondom - írta Csány- nak Deákról -, hogy másképpen cselekedni, mint cselekedett, erkölcsi lehetetlenség volt, s én legalább azt tartom, hogy megszűnt volna politikai jellem lenni, ha másképp cselekszik".8

Deák ugyan erkölcsi győztesként került ki az adózás körüli zalai pártharcokból, valamint a barátaival folytatott vitából, az 1843/1844-es országgyűlésről való távolmaradással azonban elveszítette az ellenzéki mozgalomban korábban elfoglalt vezető helyét, illetve taktikai irányító szerepét, és mindaddig felfelé ívelő pályafutása törést szenvedett. Noha Deák a helyi közéletben a továbbiakban is részt vett, látogatta a zalai megyegyűléseket, és követutasítások, valamint baráti levelek útján támogatni próbálta az országgyűlés liberálisait, mindez azonban csak pótcselekvés volt számára, mert politikai aktivitása és tevékenységének hatása szinte a minimálisra csökkent.9

Deák Ferenc reformpolitikájának szelleme elsősorban Zala megye egyetlen országgyűlési követének (Kerkapoly István első alispánnak) pótutasításaiban öltött testet az 1843/1844. évi pozsonyi diétán. Deák még Zala megye 1843. április 3-i közgyűlésén lett tagja a pótutasításokat kidolgozó 14 fős zalai választmánynak, és az országgyűlés idején jelen volt csaknem valamennyi megyegyűlésen, ahol a követnek adandó pótutasításokat tárgyalták. Zala megye 1843. szeptember 18-i közgyűlése - amint erről Séllyey László levele tanúskodik - „egészen

7 Kónyi Manó 2. köt. 1-54. p., Ferenczi Zoltán 1. köt. 376-384. p., Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) Zalaegerszeg, 1990. 42-45. p.

8 Kossuth Lajos Csány Lászlóhoz írt, Pesten, 1843. szeptember 15-én kelt levelét közli: Molnár András: Kossuth Lajos és Zala megye kapcsolata, 1836-1848. In: Pannon Tükör 2002. 2. sz. 30. p.

9 Ferenczi Zoltán 1. köt. 386-390. p.

76