Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Molnár András: Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés
Deák indítványa szerint"10 fogadta el a megyei választmányban kidolgozott pótutasítást a büntető és javítórendszer tárgyában. Zala ekkor gyakorlatilag a Deák által korábban Pesten megfogalmazott különvélemények támogatására szólította fel országgyűlési követét, főként pedig az esküdtszéki bíráskodás bevezetésének fontosságát hangsúlyozta. A zalai pótutasítás kiemelte: különösen az győzte meg a megye választmányát az esküdtszéki bíráskodás szükségességéről, hogy „Európa majd minden alkotmányos szabadsággal bíró nemzeti az esküdtszék kezeibe tevék le a bíróságot, s több mint 85 millió szabad ember talál biztosítékot s megnyugtatást az esküdtszékek eljárásában, holott 20 milliót sem közelít meg azon szabad emberek száma, kik állandó rendes bírósághoz ragaszkodnak."11 Zala megye 1844. március 27-i közgyűlése teljes egészében, változtatás nélkül fogadta el azt a pótutasítást, melyet az országgyűlés kerületi választmányának kereskedelmi javaslatával kapcsolatban, ugyancsak Deák részvételével dolgozott ki a zalai választmány. Ez a pótutasítás - összhangban a megye 1843. augusztus 31 óta érvényben lévő adózás-párti, liberális alaputasításával - a tervezett országos pénztár jövedelmét nem a kerületi választmány által javasolt önkéntes segedelmekre vagy felajánlásokra, hanem inkább „egy állandó, rendes és a közszükség nagysága szerint meghatározandó adóra" kívánta alapozni, melyet „az ország minden lakosa birtokaránylag" fizetne.12 Deák Ferenc jellegzetes érvelése mindenekelőtt egy harmadik, Zala megye 1843. november 6-i közgyűlésén az országgyűlés nyelvhasználatával kapcsolatban megfogalmazott zalai pótutasításban érhető tetten. Zala megye közgyűlése ekkor az alábbi szövegű határozatot hozta - Deák indítványa nyomán - az országgyűlésen a többségi álláspont ellenében latinul felszólaló horvátországi követek, illetve a horvát követek eljárását védelmébe vevő uralkodói leirat - általában véve persze az országgyűlés nyelvhasználata - ügyében: „Miután e királyi leiratot sem a törvényben, sem az igazságban, sem a méltányosságban alapultnak [nem] látja a megyének közönsége, annak tartalmát a legkeserűbb érzéssel fogadta, mert az igazság igényli azt, hogy minden nemzet maga törvényhozását s tanácskozásait maga nemzeti nyelvén folytathassa; ezt követeli, ezt hozza magával annak nemzetisége, de mint nemzetnek és törvényhozónak méltósága hozza azt magával, hogy tanácskozásait nemzeti nyelvén folytassa, a jó rend pedig megkívánja, hogy a tanácskozásokban csak egy nyelv 10 Zala Megyei Levéltár (ZML) Séllyey család levéltára. Séllyey László levele Séllyey Elekhez. Zalaegerszeg, 1843. szeptember 18. 11 ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve (kgy. jkv.) és közgyűlési iratai (kgy. ir.) 1843:2253. 12 ZML kgy. ir. 1844:768. Közli: „Tekintetes Karok és Rendek!" Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848. Válogatott dokumentumok. (Sajtó alá rend. Molnár András) (Zalai Gyűjtemény 56.) Zalaegerszeg, 2003. 220. p. 77