Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák kettős tükörben. Reformkori jellemzések (1836, 1840)

Deák országos hírrel addig éppen nem bírt, míg a követi pályára nem lépett. Történt pedig ez 1834-ben,90 midőn fentebb említett bátyja, ki három országgyűlésen szintén Zala követségét, habár nem ily hatással, de köztiszteletet nyerve viselte, e helyről önként visszavonult.

Az országgyűlésen első megszólalása semmi szokatlan fényes hatást nem szült; de napról-napra úgy nőtt ereje s hatása, hogy kevés idő múlva az ellenzés legjelesbikévé emelkedett.

Azon (1832/6-ki) országgyűlésnek jelleme kiváltképpen a szónoklat vala, mely különös szorgalommal s mindenfeléit ápol[6r]taték. Minden nevezetesebb tárgyban előre elkészített, hosszú s ékesszólói beszédek mondattak. Ezen gyakorlathoz akkor Deák is némileg alkalmazá magát, s akkori beszédei a mostaniaktól különböznek e tekintetben. Akkori beszédeiben még gúny is, de csupán általános és igen finom, s néha még költői kifejezések is találhatók. Azon országgyűlésről igen érdekesek a magyar nyelv (melynek oly sok küzdés utáni kivívása legméltóbban neki tulajdonítható), továbbá a szólásszabadság és adó tárgyában mondott beszédei, de ezek között ismét legnevezetesebb a szólásszabadság mellett (1835-ki junius 16-kán és augustus 5-kén)91 tartott azon szónoklata, melyről akkor a közvélemény úgy ítélt: hogy benne a szónok önmagát is felülmúlta.

Amaz országgyűlés bezárata után a megyéjének tett követi végjelentése a megye által kinyomtatni rendeltetvén: így az jelessége által méltán megérdemlett közesméretre jutott. E nyomtatványok közül azonban a hirtelen szét nem osztott rész a megyénél kormányi rendelet által lefoglaltatott. Ezen végjelentésben, igen ékes nyelven, nemcsak azt beszéli elő körülményesen: mi történt a lefolyt ország- gyűlésen, hanem politikai legkiszámítottabb okoskodásokban azt is előadja: mi van még jövőben legközelebb tenni való, és az miként leend eszközölhető; egyszersmind a magyar közjognak homályban volt több pontjait felvilágosítja, s törvényhozási magas elveket fejteget - egyszóval az egész munka egy mestermív, mely miként azon lefolyt országgyűlésnek legtökéletesebb históriája, szintúgy vezérfáklyája a jövő törvényhozásnak.92 [6v] - Megjegyzést érdemel: miszerint ami az eddigi országgyűléseken éppen példanélküli volt, hogy ti. a kormánypártiak valamely nyilvános fontosságot helyheztettek volna az ellenzés bármely tagjának

ról." (Posch Árpád fordítása). Posch kiadásában (Bp., 1903.) ez áll: „haec omnia vitae decorabat gravitas et integritas"

90 Valójában 1833 áprilisában-májusában.

91 Ld. DFB I. 163-168. p. (Id. 168-169. p. is) és 183-190. p. (mindkettő Kossuth Tudósításainak közlése alapján), DF:VPlBI. 107-111., 118-123. p.

92 DFB I. 267-313. p., DF:VPÍB I. 127-166. p.

350