Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák kettős tükörben. Reformkori jellemzések (1836, 1840)

kereskedők küldöttjei kedvéért) használt német beszéde is oly tökéletes és velős vala, mi Tacitusnak következő szavaira emlékeztetett: „qui de omni questione — - ad persuadendum apte dicere, pro dignitate rerum, ad utilitatem temporum, cum voluptate audientium possit."87

Törvényhozási minden legkisebb lépése a legszorgosabb megfontolásra mutat; mert mint önmaga kijelenté: „politikai tárgyakban igen óvakodó ember". Tetteiben a legpontosabb következetesség mutatkozik. Tervei minden lehető eseményekre már előre kiszámítvák, s taktikai elve az lévén, „ha mindent meg nem nyerhetni, fokonként engedve, a lehető legtöbbet kívánni", amint az ellenvéleményű többség által összébb-összébb szoríttatik, ama kiszámítás és elv szerint vonul lépcsőnként vissza. Legbámulatosabb azonban ügyessége, a megyékből az ország- gyűlésre érkező szétágazó különböző utasításoknak gondos öszvehasonlítás általi egybepontosításában s terveinek - hogy többséget nyerhessenek - a lehetőségig azokhozi alkalmazásában; úgyhogy alig lehet oly utasítás, mely, az illető követ vonzalma mellett, a vele szavazást lehetetlenné tenné. [5v]

Lelkülete Deáknak a legkétesebb helyzetekben s legváratlanabb pillanatokban is nyugalmas s ennélfogva zavarbahozhatlan. Az általa előre meghatározott legkevesebbig enged ugyan szükségből; de azon alól hajthatatlan. Ő nemcsak átaljá- ban maga kerüli az ingerlést, sőt még minden pártok és személyek között is békéltető szokott lenni, mely nemes vállalata már gyakran sikerült is. „lile regit dictis animos, et temperat iras."88

Rövidebben, szebben s igazabban ötét rajzolni nem lehet, mint ama mesteri szavakkal: „quem tu non tam cito rhetorem dixisses, et si non deerat oratio, quam ut Graeci dicunt, noXmKov. Erant in eo plurimae literae, nec eae vulgares, sed interiores quaedam et reconditae, divina memoria; summa verborum et gravitas et elegantia, atque haec omnia vitae decorabat dignitas et integritas. Quam nihil non consideratum exibat ex ore." (Cicero)89

te.). Megjegyzendő, hogy Wildner maga is bejegyezte nevét a Deák tiszteletére készült emlékkönyvbe (Id. a 113. jegyzetet).

87 Dialogus de oratoribus, 30. (az szónok), „aki minden kérdésről szépen, tetszetősen és meggyőzően, a tárgy méltóságához illően, az adott helyzetben hasznosan, a hallgatók gyönyörűségére tud szólni." (Borzsák István fordítása)

88 Azaz: Az (a férfi) szavával uralkodik hevükön és lecsendesíti haragjuk. Az Aeneis-idézet pontosan (1.153.): lile regit dictis animos et pectora mulcet, de vö. I. 57. is: sceptra tenens mollitque animos et temperat iras.

89 Brutus, 76, 265. „akit, [ti. Lucius Manlius Torquatust] jóllehet a szónoki tehetség nem hiányzott nála, tán mégsem mindjárt szoros értelemben szónoknak, hanem inkább - mint azt a görögök mondják - politikusnak kellett volna nevezni. Széleskörű irodalmi műveltségű ember volt ez, és nem is mindennapi, hanem mély és alapos ismeretek jellemezték tudását, s emellett még pompás emlékezőtehetsége is volt, és fölötte válogatott s rendkívül hatásos szavakkal is rendelkezett. És mindehhez még dísz gyanánt tiszteletet parancsoló egyénisége és életének feddhetetlen volta is hozzájárult. ... És mennyire vigyázott, [ti. Caius Valerius Triarius] hogy megfontolatlanul egy szó se szálljon el ajkai349