Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

eleji helyzetértékelését igazolták, amennyiben hosszabb távon nem bizonyult életképesnek a közjogi gyűjtőpárt, másrészt azonban nagy keserűséggel kellett látnia, hogy ezek a bajok a liberális politikai irányvonalat csak nagy kitérőkkel hagyják érvényesülni. Ez, s elsősorban nem saját személyének bizonyos mértékű háttérbe szorulása aggasztotta és keserítette el, hiszen ez utóbbi folyamat bizonyos fokig saját választása volt.

Kitekintés: Fúziós tervezgetések

Már igen korán megkezdődtek a fúziós, illetve a koalíciós tapogatózások a politikai színtér különböző erői között. 1868 végén, 1869 tavaszán a balközép egyik csoportja, illetve a szélsőbal tervezte a két párt egyesítését, amit a balközépen belül leginkább Jókai Mór és köre támogatott. Másrészről viszont Tisza Kálmán, Ghyczy Kálmán, Ivánka Imre véleménye az volt, hogy - amint azt Ivánka Imre egyik Ghyczynek írt levelében kifejtette - azoknak, „...kik az alkotmány sánczain belül kívánnak mozogni", el kell határolódniuk a szélsőbaltól. Ebben persze burkoltan már benne lehet az a gondolat, hogy a szintén az alkotmányt alapul vevő Deák-párttal lehetséges az egyetértés.224 1869 tavaszán valóban felmerült, hogy a Deák-párt fuzionálhatna a balközéppel, illetve a kormányba beléphetne néhány balközép párti politikus is. Ghyczy Kálmán unokaöccse, Ghyczy Gyula szerint még a „telivér Deák-körökbe tartozók" is azt beszélik, hogy koalíciós kormányra lenne szükség.225 Andrássy azonban ellenezte ezt, úgy vélte, a leapadt parlamenti többség is elegendő a nyugodt kormányzáshoz.226 Másfelől pedig a balközép április végi pártértekezletén Tisza támogatásával olyan határozat született, mely szerint ragaszkodtak a bihari pontokban kifejtett közjogi programjukhoz.227

A későbbiekben Lónyay Menyhért lett a fúzió egyik fő támogatója a Deákpárton belül, ő már 1870 márciusában naplójában Tisza tálentumát dicsérve azzal

224 Ivánka Imre levele Ghyczy Kálmánhoz, 1869. márc. 27. MTAKKt Ms 4851/373. Ismerteti: Szigeti István 168. p.

225 Idézi: Szigeti István 168. p.

226 Lónyay Menyhért naplója, Buda, 1869. márc. 25. A Pester Lloyd 1869. március 28-án vezércikkben utasította el a fúzió lehetőségét, mondván, az államjogi kérdésekben nem lehetséges a megállapodás, a belső reformkérdésekben pedig nincs különbség a Deák-párt és a balközép programja között, tehát nem is lehetséges, de nem is szükséges koalíciós minisztérium felállítása. Pester Lloyd, Jg. 16. Nr. 72. 1869. márc. 28.

222 A balközép párti Ugrón Gábor 1873 őszén erre már úgy emlékszik vissza, mintha egyedül a balközép ellenállásán múlott volna a fúzió meghiúsulása: „Nem volt-e 1869-ben kínálva a fúzió. S a párt hidegen visszautasította." Ugrón Gábor levele Bartha Miklóshoz, Berlin, 1873. júl. 30. OSZK Kt Levelestár.

312