Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

meghozni az orvoslást, holott elébb a nagy többség, mely biztos volt szám sze- rénti arányára nézve, gyakran a legszükségesebb rendszabályok kivitelében hanyagnak mutatkozott."39 A kormány igyekezett saját működési terét biztosítani és szélesíteni, a törvényhozó testület mellett és esetenként annak rovására is a végrehajtó állami apparátus tekintélyét és befolyását megteremteni és megszilárdítani, ami a központi kormányzatot az idegen abszolutizmus képviselőjeként kezelő korábbi politikai mentalitás árnyékában egyáltalán nem volt egyszerű feladat.

Ehhez mindenekelőtt a képviselőházon belül a pártfegyelem gyakorlatát kellett meghonosítani, hogy a törvényhozó testületben a kormány és a Deák-párt politikai összhangja érvényesüljön, és szilárd, kiszámítható parlamenti többségre támaszkodhassanak.40 Harmadik figyelembeveendő hatalmi tényezőként továbbra is ott volt Deák és köre (mindenekelőtt Csengery Antal), akik, bár formális vezető pozíciót nem töltöttek be sem a kormányban, sem a „pártfrakcióban", de megkerülhetetlen volt hozzájárulásuk, illetve legalábbis csendes asszisztálásuk a legfontosabb döntések meghozatalához. Deáktól mint pártvezértől a kormány vezetői elvárták, működjék közre abban, hogy a párt képviselői respektálják az elvet: „a pártnak pártolnia kell saját kormányát feltétlenül!"

A kormány párton belüli megerősítéséhez Deák igyekezett is hozzájárulni a maga tekintélyével. Míg 1868 decemberében, a megelőző országgyűlési ciklus végnapjaiban a képviselőház egyik ülésén még kijelentette: „Én közjogilag e házban sem pártot, sem pártvezért nem ismerek. Egyenjogú, egyenállásu képviselők vannak itt, és azok meggyőződésük szerint szavaznak, és majd igy, majd amúgy alakul a többség; ennélfogva van itt e házban többség és kisebbség; de - a mint mondám - közjogilag sem párt, sem pártvezér nincs";41 az 1869. április 21-i első Deák-párti értekezleten felszólította a képviselőket, „...legyenek állhatatosak és rendeljék magukat a pártfegyelem alá. Szükséges, hogy kisebb kérdésekben saját meggyőződésünket az összesség akaratának alárendeljük. Pártfegyelem nélkül föloszlanék a párt, s ha ez föloszlik, akkor a kormány is válság elé sodortatik s vele a haza is bizonytalan sorsnak megy eléje".42 Szűk körben pedig úgy nyilatkozott, az alapelv a „szükségekben egyesség, kétségesekben szabadság, mindenben szeretet" elve lehet, bár hozzátette, némelyek azt tartják, ez ma már nem ele39 Lónyay Menyhért naplója, Buda, 1869. márc. 25.

40 Lásd: Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori Magyarországon. Századvég, új folyam 14. sz. 1999. ősz 55-77. p.

41 Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselöházának naplója, Pest, 1865- 1868.11. köt. 423-424. p. 1868. dec. 7., Deák Ferencz beszédei VI. 140. p. Deák 1869. október 27-én is kijelentette: „Midőn törvényhozásról vagy egyes törvényről van szó, nincs párt, nincs ellenzék, hanem azon tárgynak igazsága vagy helyessége." Képviselőházi napló III. 94. p. 1869. okt. 27., Deák Ferencz beszédei. VI. 252. p.

42 Deák Ferencz beszédei VI. 164. p.

273