Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben

vező külpolitikai fordulatra várt, Deákék viszont az egyezkedés lehetőségének fenntartása, és a radikalizmus kifáradása érdekében akartak időt nyerni.

Az első felirat 48-as programja

Eközben folyt a szövegtervezetek készítése is. Deák nem is vett részt a szervezkedésben, hanem minden energiáját a felirat készítésére fordította, sőt egyesek szerint ülésben is csak április végén jelent meg először. Minthogy az alkotmány helyreállításában nem nagyon reménykedhetett, arra törekedett, hogy az alkotmány melletti kitartást az országgyűlés lehetőleg teljes egységben képviselje, de azon túlfutó radikális követeléseket ne fogalmazzon. A másik oldalon, a közjogi radikálisok közt Teleki mindenfajta alku megakadályozása céljából az országgyűlés eloszlatását akarta kiprovokálni, hogy az emigrációból irányított forradalom vigye majd döntésre a kérdéseket: Teleki törést kezdeményezett már a helyszín miatt is, aztán a jogokhoz való ragaszkodást megfogalmazó egyszerű nyilatkozatot kívánt, amelyet önfeloszlatás követett volna. Ehhez azonban támogatói közt sem talált elegendő elszántságot. A Tisza Kálmán által vezetett többség kivárásra játszott: határozattal akarták az esetleges alkunak elejét venni, de együtt maradva, a tanácskozásokat elhúzva be kívánták várni a fejleményeket. Ekkor Teleki - abonyi programbeszédében már kifejtett, s Kossuth tanácsával egyező módon - arra törekedett, hogy az országgyűlés ne csak az áprilisi törvények betű szerinti helyreállítását követelje, hanem azok szélesebb, tisztán perszo- náluniós értelmezésének megfelelő továbbfejlesztését is, amely a hadügyek és a külügyek kézbevételével garantálná az önállóságot. Ha ezt a hatalom elfogadná, azzal lehetetlenné tenné az abszolutizmus helyreállítását, valójában azonban - mivel ez éppen nem várható - a követelés ismét csak a szakításra vezet. Teleki nagy figyelmet fordított az országgyűlés előtt álló társadalmi, jogi és gazdasági feladatok és a velük kapcsolatos reformszándék megfogalmazására is.53

Deák megismertette a többséggel saját felirati javaslatát. A készülő határozati szöveg - jelentős részben a pártvezérkar egy része kellő eltökéltségének hiánya miatt is - Teleki '48-on túlmenő közjogi radikalizmusát már korlátozottabb mértékben tükrözte. Egyéb tekintetben alatta maradt a Deák javasolta szöveg stilá- ris, szerkezeti és főként tartalmi minőségének, közjogi érvelése átütő erejének. Persze funkciója is csak az volt, hogy a kiegyezést és főként a jogfeladást akadályozza, a tárgyalásokat pedig elnyújtsa a külpolitikai fordulat bekövetkeztéig. Ezért aztán Károlyi Ede azt javasolta, hogy két dokumentumot egységesen támo53 Szabad: I. m., 1967. 311. és 426. p., Teleki László válogatott munkái. (S. a. r. Kemény G. Gábor) Budapest, 1961. 235. p.

208