Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben

gasson a ház: a közjogi követeléseket Deák szövegének határozatként való elfogadásával fejezzék ki, a reformfeladatokat pedig egy másik határozat fogalmazza meg. Teleki csak igen nehezen egyezett e megoldásba, s arra készült, hogy a külügyi szuverenitás követelésének körvonalazására majd beszédében kerít sort. A Károlyi-féle megoldást ugyanis a párt vezetőinek többsége elfogadta. Az egységes álláspont kikovácsolására vezető közeledés eredményeképp a határozatiak többsége lényegében '48-ra korlátozta programját, s Deák ekkor elfogadta volna a határozati formát. Végül azonban, mivel a konzervatívok az országgyűlés feloszlatásával fenyegették meg, a felirat mellett maradt, amelyhez Telekiék formai módosítást (határozatként való elfogadást) és tartalmi kiegészítést kívántak fűzni (a külügyekre vonatkozó igénnyel).54

Az előzetes konferenciákon aratta tehát Deák első sikerét, amikor szövegjavaslatát elfogadtatta a rivális többségi szerkesztménnyel szemben. Deák köre abban bízott, hogy a szöveg tárgyalása, érdemi vitája a felirati formának is többséget szerezhet. Teleki öngyilkosságát követően, mint ismert, az intranzigens álláspont vezér nélkül maradt, s a határozatiak elbizonytalanodásával, egy részük meghátrálásával a felirati forma is valóban többséget kapott. Ehhez, tehát a birodalommal való kapcsolat s ennek érdekében a párbeszéd fenntartását célzó magatartás elfogadtatásához azonban szükség volt arra is, hogy az alkotmányvédelem olyan kifejezést kapjon, amely az eltérő véleményen lévőket is meggyőzi. Ezt szolgálták a Deák feliratának szövege, valamint az 1847-es ellenzéki nyilatkozat, sőt az 1849. áprilisi Függetlenségi Nyilatkozat szövege közötti párhuzamok és egyezések. Deák álláspontja többségre jutásának egyik magyarázata, hogy felirati javaslatának a függetlenségi nyilatkozatéhoz igazodó szerkezete és gondolatmenete mély befolyást gyakorolt a radikálisabb többség tagjaira.55 A felirat szellemét a kortársak sokkal radikálisabbnak érezték mint amit betűje valójában mutatott.

Deák felirati javaslata56 - noha következetesen '48-as álláspontra helyezkedik - utat hagy az uralkodónak a visszavonuláshoz, alkalmat ad neki arra, hogy az alkotmány helyreállításával keresse a megbékélést. A szöveg az abszolutizmus elleni vádbeszéddel kezdődik, hiányolja nemcsak a múltra nézve, hanem a jelenben is az alkotmányosság visszaállítását, s még inkább bírálja azt, hogy az uralkodó a birodalmi egységbe akarja kényszeríteni az országot. Jogalapnak, kiindulópontnak a pragmatica sanctiót tekinti; erre hivatkozott már az ellenzéki nyilatkozat is 1847-ben, s Deák úgy magyarázza azt, mint kétoldalú szerződést, amely nemcsak a nőági örökösödést, hanem cserébe a nemzet jogait, törvényeit is biztosítja. Ezután a pragmatica sanctio által teremtett viszonyok értelmezésére tér rá,

54 Szabad: I. m., 1967. 457-458. p. Kónyi III. 29. p.

55 Sarlós: I. m. 41-43. p.

“Kónyi III. 34-51. p.

209