Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben

gasson a ház: a közjogi követeléseket Deák szövegének határozatként való elfo­gadásával fejezzék ki, a reformfeladatokat pedig egy másik határozat fogalmazza meg. Teleki csak igen nehezen egyezett e megoldásba, s arra készült, hogy a kül­ügyi szuverenitás követelésének körvonalazására majd beszédében kerít sort. A Károlyi-féle megoldást ugyanis a párt vezetőinek többsége elfogadta. Az egy­séges álláspont kikovácsolására vezető közeledés eredményeképp a határozatiak többsége lényegében '48-ra korlátozta programját, s Deák ekkor elfogadta volna a határozati formát. Végül azonban, mivel a konzervatívok az országgyűlés fel­oszlatásával fenyegették meg, a felirat mellett maradt, amelyhez Telekiék formai módosítást (határozatként való elfogadást) és tartalmi kiegészítést kívántak fűzni (a külügyekre vonatkozó igénnyel).54 Az előzetes konferenciákon aratta tehát Deák első sikerét, amikor szövegja­vaslatát elfogadtatta a rivális többségi szerkesztménnyel szemben. Deák köre abban bízott, hogy a szöveg tárgyalása, érdemi vitája a felirati formának is több­séget szerezhet. Teleki öngyilkosságát követően, mint ismert, az intranzigens álláspont vezér nélkül maradt, s a határozatiak elbizonytalanodásával, egy ré­szük meghátrálásával a felirati forma is valóban többséget kapott. Ehhez, tehát a birodalommal való kapcsolat s ennek érdekében a párbeszéd fenntartását célzó magatartás elfogadtatásához azonban szükség volt arra is, hogy az alkotmányvé­delem olyan kifejezést kapjon, amely az eltérő véleményen lévőket is meggyőzi. Ezt szolgálták a Deák feliratának szövege, valamint az 1847-es ellenzéki nyilatko­zat, sőt az 1849. áprilisi Függetlenségi Nyilatkozat szövege közötti párhuzamok és egyezések. Deák álláspontja többségre jutásának egyik magyarázata, hogy fel­irati javaslatának a függetlenségi nyilatkozatéhoz igazodó szerkezete és gondo­latmenete mély befolyást gyakorolt a radikálisabb többség tagjaira.55 A felirat szellemét a kortársak sokkal radikálisabbnak érezték mint amit betűje valójában mutatott. Deák felirati javaslata56 - noha következetesen '48-as álláspontra helyezkedik - utat hagy az uralkodónak a visszavonuláshoz, alkalmat ad neki arra, hogy az alkotmány helyreállításával keresse a megbékélést. A szöveg az abszolutizmus elleni vádbeszéddel kezdődik, hiányolja nemcsak a múltra nézve, hanem a jelen­ben is az alkotmányosság visszaállítását, s még inkább bírálja azt, hogy az ural­kodó a birodalmi egységbe akarja kényszeríteni az országot. Jogalapnak, kiindu­lópontnak a pragmatica sanctiót tekinti; erre hivatkozott már az ellenzéki nyilat­kozat is 1847-ben, s Deák úgy magyarázza azt, mint kétoldalú szerződést, amely nemcsak a nőági örökösödést, hanem cserébe a nemzet jogait, törvényeit is bizto­sítja. Ezután a pragmatica sanctio által teremtett viszonyok értelmezésére tér rá, 54 Szabad: I. m., 1967. 457-458. p. Kónyi III. 29. p. 55 Sarlós: I. m. 41-43. p. “Kónyi III. 34-51. p. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom