Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836
tikiját (s nem fordítva), és az ezen az úton elfogadtatott pótutasítások segítségével sikerült reformpolitikájának legitimációt szereznie, egyben az országgyűlésen, illetve a reformellenzéken belüli pozícióját erősítenie.13 Sem a kutatás jelenlegi állása, sem a tanulmány keretei nem engedik meg Deák országgyűlési tevékenységének részletekbe menő bemutatását, ezért az alábbiakban elsősorban annak legfontosabb (a kortársak és az utókor által is többé-kevésbé legjelentősebbnek tekintett) területeire, a földesúr-jobbágy viszony, a feudális jogrend átalakítására és a politikai élet liberalizálására irányuló fellépéseire koncentrálok - az áttekintés során pedig arra törekszem, hogy azt az első reformországgyűlés történetébe ágyazzam.14 1833 májusára, amikor Deák megjelent Pozsonyban, a diéta munkájának rendje már hosszú hónapokra előre kialakult. Ellenzéki liberális reformerek és aulikus konzervatívok még 1833. január elején keresztülvitték, hogy a kilenc tárgyalásra kész operátum közül Bécs kívánságának megfelelően elsőként az úrbéri kérdésekről szólót vitassák meg, s rövidesen az is eldőlt, hogy másodikként - a rendi és a liberális ellenzékiek által kívánt kereskedelmi munkálat helyett - a jogi munkálatot, pontosabban az öt jogi munkálatot vagy azok valamelyikét vegyék majd tárgyalás alá. A zalai követek utasításában szintén a kereskedelmi munkálat állt 13 „Tekintetes Karok és Rendek!" Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825- 1848. Válogatott dokumentumok. S. a. r. Molnár András. Zalaegerszeg, 2003. (a továbbiakban: Tekintetes Rendek!) A kiadvány (34-122.) a megye anyautasítását, 13 pótutasítását, Deák Antal lemondó levelét, továbbá Deák valamennyi - mindenkori követtársával vagy egyedül benyújtott, szám szerint 23 - időszaki jelentését tartalmazza. A követek - a többi megye követeihez hasonlóan - utasításként megkapták a megye a rendszeres munkálatokra tett észrevételeit is: „Javítva változtatni". Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. Szerk. Molnár András, Béli Gábor. Zalaegerszeg, 2000. Deák és Hertelendy Károly végjelentése: DFB I. 264-313. p. /DF:VPÍB 1.127-169. p. 14 Számos részfeldolgozás ellenére az országgyűlés monografikus története még megírásra vár - különösen kevéssé ismerjük a kormányzatnak a diétával kapcsolatos politikáját. Elsőként Horváth Mihály foglalta össze, emigrációjában, kényszerűen szűk forrásbázison a diéta történetét (Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Genf, 1864.1.282-481. p.). Horváth előadásában éles cezúrával választotta el egymástól az országgyűlés I. Ferenc haláláig, 1835. március elejéig terjedő és az azutáni időszakát. Az első, huszonhat és fél hónapot magában foglaló időszakot nyolc könyvre tagolt klasszikus munkája „Az első reformi lépések" című III. könyve 2. fejezetében tárgyalja, míg a második, kereken 14 hónapra terjedő időszak bemutatására „Az 1832/6-ki országgyűlés második fele" címmel, „A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben" című IV. könyv első fejezetében kerül sor, az előző fejezetéhez képest mindössze ötödakkora terjedelemben. A politikatörténeti összefoglalók általában ma is a Horváth által kínált felépítést követik, ha kevesebb aránytalansággal is. Az országgyűlés történetének egyik legjobb áttekintését maga Deák adta, Hertelendy Károllyal közösen benyújtott, az előző jegyzetben hivatkozott híres követjelentésében. Ferenczi Zoltán áttekintésében a DFB I. mellett hasznosította Kossuth Tudósításait is. 16
