Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836
végén, 1836 májusában a titkosrendőrség pozsonyi részlege, az ún. országgyűlési titkos szolgálat által készített jellemzésében. Eszerint a kiváló tehetségéről szóló hírek mindjárt Pozsonyban való megjelenése után igazolódtak, s nyomban az ellenzék vezérének szemelték ki.4 Deák vezéri szerepe valójában - természetesen - nem azonnal, hanem 1835 nyarára alakult ki. Ettől fogva viszont mintegy negyven évig a magyar politikai élet fontos, sőt megkerülhetetlen alakja volt, az a politika, amely vele nem számolt, hosszú távon kudarcra volt ítélve.5 Deák működését a vezető szerepét megalapozó országgyűlésen főleg saját beszédei, sógorához, barátaihoz írott levelei alapján kell rekonstruálnunk. Bár a titkosrendőrség 1833-tól, 1834-től őt is rendszeresen megfigyelte, a rá vonatkozó jelentések közel sem olyan bőségesek még, mint néhány év múlva, amikor Sedlnitzky apparátusának figyelme már elsősorban őrá összpontosult.6 Beszédeinek kitűnő összegyűjtője, Kónyi Manó, 133 az első reformországgyűlésen, 1833 májusa és 1836 májusa között keletkezett beszédet, felszólalást közölt tőle.7 Deák sok száz ülésen vett részt, ezekről csak akkor hiányzott, ha, mint 1835 áprilisá- ban-májusában, beteg volt.8 Ezeken az üléseken valójában jóval többször szólalt meg. Beszédeinek, felszólalásainak száma Kossuth Országgyűlési Tudósításai alapján legalább mintegy 450 lehet, és akkor még nem vettük számba a kitűnő debatter Deáknak rövid, Kossuth és a többi kéziratos tudósítás által nem, csak a Bécs számára szorgosan jegyzetelő titkos megbízottak, az ún. Sitzungsreferentek által rögzített megszólalásait. 1834. június első hetében pl. Kossuth Deák öt felszólalását említette Tudósításaiban, az egyik titkos megbízott viszont (akinek nem kellett terjedelmi korlátokkal számolnia) tizenhat megszólalásáról készített jegyzeteket. Volt ülés, amikor ötször, sőt még többször is felszólalt.9 Felszólalá4 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien. Ungarische Akten, Comitialia, 417L, Konvolut A. 104r-106r. Ld. Deák kettős tükörben. 5 Az alábbiakban külön hivatkozás nélkül nélkül is támaszkodom Ferenczi Zoltán klasszikus életrajzára: Deák élete. Bp., 1904., különösen I. 74-201. p. 6 Legalábbis ezt tükrözi a MÓL Regnikoláris levéltár. Takáts Sándor-gyűjtemény (N 119) anyaga, illetve Takáts Sándor ennek alapján írott tanulmánya: Deák Ferenc és a titkosrendőrség. In: Uő.: Emlékezzünk eleinkről. H. é. n. [Bp., 1929] 525-553. p. 7 Deák Ferencz beszédei. I. 1829-1841. Összegyűjt. Kónyi Manó. 2. kiad. Bp., 1903. (a továbbiakban: DFB I.) 8 „Már közel három hete, hogy az itten uralkodó grippe engem is betegen a szobában zárva tart"; „csak akkor [voltam ülésben], midőn Erdély dolga volt tanácskozás alatt" - írta Deák 1835. április 16-án Hertelendy Károlynak. (Molnár András: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz [1830-1847]. Levéltári Szemle, 1994/2. 33^8. p. [a továbbiakban: Molnár: Deák levelei], az idézetek: 35. és 39. p.) Kossuth tudósítása szerint Deák 1835. április 8-án már „több napok óta" rosszul volt, 9-én, majd 22-én megjelent a kerületi ülésen, 29-én azonban ismét rosszullétéről hallunk, majd „betegségéből fellábadván" május 20-án jelent meg ismét az üléseken. (KLÖMIV. 323., 328-329., 367., 370., 373., 381., 438. p.) 9 Minderre ld. Kölcsey Ferenc: Országgyűlési naponkénti jegyzések. S. a. r. Pajkossy Gábor. Bp., 2002. (Kölcsey Ferenc minden munkái) 205-209. p. Az 1834. június 2. és 7. között tartott hat kerületi ülésről készített Sitzungsberichteket Id. MÓL. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Hungarica aus 14
