Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
tások hangzottak: „Hol van az a nép? Talán a Pilvaxban?" Kovács Lajos megrótta Patayt, mondván, hogy ha utcai pletykák alapján indult el, miért nem kérdezte meg Mészárost a minisztériumban, s miért hozta elő a dolgot a Házban? Bernáth József azt javasolta, hogy minden képviselőnek legyen joga interpelláció iránt indítványt tenni, de ebből ne következzen az, hogy bármelyik miniszter egyes képviselők fölszólítására azonnal köteles legyen fölvilágosítást adni, hanem ez iránt a Ház határozzon. Deák ismét szót kért, s igyekezett lecsillapítani képviselőtársait, azzal, hogy az interpellációs joggal a házszabályok tárgyalásánál foglalkozzanak. Ugyanakkor mentegette Patayt, mondván, hogy az nem arra utalt, mintha ő maga zavarokat akarna előidézni, hanem arra, hogy „ezen különben is mozgalmas időkben nem teszik lehetetlenné, hogy egy rosszul felfogott dolog zavarokat idézend elő; pedig valamint a zavarokat soha sem szereti a jó ember, úgy vannak idők, midőn azoktól nem igen ijednek meg az emberek." Jelenleg a zavargások nem annyira a személyes biztonságra, mint inkább „ az ország nyugalmára válhatnak károsokká, s ha mást nem veszek fel, csak azt, hogy óhajtjuk, hogy őfelsége köztünk megjelenjék, s kérni is fogjuk bizonyosan rá a válaszfeliratban: valóban gyönyörű előkészületeket tennénk fogadására, ha zavarokat tűrnénk; ez a legbiztosabb út volna arra, hogy őfelsége ide ne jöjjön; pedig az, hogy ide jöjjön, minden időben, de főkép a mai időben, oly nagy fontosságú, hogy most ő felségének köztünk való megjelenése a haza megmentésére többet tenne, mint egy hatalmas hadsereg." Egyébiránt ha a Ház elégedett Mészáros válaszával, „úgy e tárgyat bevégezettnek tekinthetjük, bevárván azon időt, midőn a válaszfelirat tárgyalásakor a minisztérium előadandja Olaszország irányában követett politikáját."137 Deák felszólalása nemcsak azért érdekes, mert jónak látta ismét fegyelmezettebb tárgyalásmódra figyelmeztetni a Házat, hanem azért is, mert a válaszfelirat küszöbön álló vitája előtt kimondottan békülékeny gesztusokat tett a kormány formálódó baloldali ellenzékének, s igyekezett lehetővé tenni, hogy a válaszfelirat tárgyalására ne felizgatott hangulatban kerüljön sor. A képviselőház július 19-i ülésében Kossuth Lajos pénzügyminiszter indítványozta, hogy a válaszfelirat tárgyalása után előzetesen vegyék tanácskozás alá a költségvetési törvényjavaslatot. Madarász László az 1849. évi költségvetés tárgyalását akkorra kívánta elhalasztani, „midőn már látja a ház, hogy azon nehézségek és aggodalmak, melyeknek megszüntetését kívánja, eloszolva, és kívánatai törvény által biztosítva vannak." Alkotmányos monarchiában ugyanis a költség- vetés az egyik legfontosabb biztosíték, mert ha azt már megszavazták, a kormány bármikor eloszlathatja az országgyűlést. Ő maga ugyan nem kívánta összekötni a haza érdekével a még fennálló feudális szolgáltatások és egyéb maradványok megszüntetését, de most mindenekelőtt azt kívánja, hogy Nyáry bejelentett indít137Kónyi Manó II. 262-265. p. (tévesen július 11-re datálva.) 132
