Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
adása s ennek bizottságra való bízása." Ugyanakkor azt javasolta, hogy a válaszfelirati bizottság elnöke ne a képviselőház elnöke, hanem valamelyik alelnöke legyen, mert a válaszfelirat készítése közben is folytatni kellene a plenáris üléseket, s elkészíteni a Ház házszabályait. Ha pedig erről határoztak, vegyenek elő más tárgyakat, mert különben nemcsak a mai, hanem a holnapi nap is elvész határozat hiánya miatt. A képviselőház ebben az értelemben határozott, megválasztotta a válaszfelirati bizottmányt, s úgy döntött, hogy másnap a házszabályok tárgyalásával folytatja munkáját.134 Az ülés során Nyáry Pál jelentette, hogy a válaszfelirat tárgyalása után javaslatot fog előterjeszteni „a hűbéri viszonyok maradványainak jog alapján és törvényhozás útján megszüntetésére", s kérte, hogy azt a válaszfelirat után tűzzék napirendre. Berzenczey László székely képviselő ugyanakkor azt indítványozta, hogy „egy nemzet sérelme se hozassák addig szőnyegre, míg a haza nem lesz megmentve", ugyanakkor felhívta a figyelmet a székelység sorsára. Erre Nyáry kifejtette, hogy ő az előterjesztett kérést szintén úgy értette, hogy indítványát csak a válaszfelirat és a honvédelem kérdéseinek elintézése után tárgyalják. Erre Nyá- rynak lehetősége van, a Ház pedig tanácskozik az indítványról; „mibe és menynyire ereszkedik bele, az ismét a háztól függ." Berzenczey felszólalása is nyereség, hiszen a Ház értesülhetett a székelység állapotáról. Ezt követően az erdélyi Bethlen János amiatt aggódott, hogy az országgyűlés eloszlatásával is „a régi állapotban hagyatnak a székelyek", s kérte, a Ház határozza el, „hogy addig el nem oszolnak, míg az Erdély részéről kinevezett deputáció s a minisztérium javaslata után a jogok kiegyenlítéséről törvényt nem készítünk". Deák attól tartva, hogy képviselőtársai illúziókba ringatják magukat, kijelentette: a Ház addig nem fog eloszlani, amíg meg nem történik az, ami ebben az ügyben megtörténhet. „De minden félreértés eltávoztatása tekintetéből előre kijelentem, hogy ezen ciklus alatt minden meg nem történhetik." Az erdélyi magánjogi törvények és az erdélyi törvénykezés annyi sajátsággal rendelkeznek, annyira eltérnek a magyarországiaktól, hogy azok átemelése már csak azért sem célszerű, mert a saját törvényeinket is „ki akarjuk dobni az ablakon; új kódexek készítése pedig ezen ciklusnak nem lehet föladata; míg ez megtörténhetik, ők is, mi is megmaradhatunk az eddigi állapotban."135 A képviselőház 1848. július 13-án tartott ülésében a napirend előtt Madarász László felszólította a jelenlévő Szemere Bertalan belügyminisztert, közölje, hogy a kormány „mikor lép elő azon tervvel, melyből megláthatjuk, miként kell a hazát megoltalmazni", s felhívta a Házat, kérdezze meg eziránt a belügyminisztert, hiszen még ha meghozzák és szentesítik is a törvényt, annak életbe léptetésére 134 Kónyi Manó II. 255-257. p.; KLÖM XII. 424-438. p.; Beér - Csizmadia 150-152. p. 135 Kónyi Manó II. 257-259. p.; Beér - Csizmadia 151. p. 129
