Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
Komlóssy Imrét választották meg, aki igazolta is a belé helyezett bizalmat, hiszen még az 1849. augusztus 11-én Aradon tartott utolsó ülésen is ott volt.110 A szentgróti választásra 1848. június 15-én került sor. A választáson ellenjelölt nem volt, Deákot egyhangúlag, ellenszavazat nélkül választották meg. Az összeírt választók számát tekintve a szentgróti választókerület a zalaegerszegi és a letenyei után a harmadik legnépesebb volt a megyében. (A választók 18 %-a tartozott a negyedtelkesek közé, ők tehát Deáknak is köszönhették a választójogukat. A megye egészében ez az arány több mint 25 % volt.)111 Deák a szentgróti kerület választóinak szóló köszönőlevelében megköszönte a választást, s felajánlotta minden tehetségét, hogy „e bizodalmát, mellyel előbb kedves szülőföldemnek nemessége, most pedig összes népe megajándékozott, hazámnak teendő szolgálatokkal" kiérdemelje. „Elveim, - folytatta - melyekhez híven ragaszkodva, az utóbbi törvények nyomán átalakult hazában a jól rendezett szabadság megszilárdítására működni fogok, ismeretesek önök, hazámfiai, földieim, küzdő és tanácskozó társaim, nyilvános életem legközelebbi tanúi előtt, s szívesen köszönöm Önöknek, hogy megválasztatásom által nyilvánították, miként ezen elvekhezi következetes hűségemben hitük van s meg vannak győződve, hogy az igénytelen közpolgár elvei a miniszterben is változatlanul élnek."112 Deák az István főherceg szállodában lakott, s hol ott, hol az Európa szállodában ebédelt, s rendszeresen több képviselő társaságában. Közéjük tartozott Frideczky Lajos nógrádi, szárazberki Nagy József bihari, Bánhidy Albert makói és Szentivá- nyi György háromszéki (vagy Szent-Iványi Márton liptószentmiklósi) képviselő.113 Szívesen sétált és anekdotázott más képviselőtársaival is.114 szerepel, Hogy Deák „a debrecenieknek által lett elválasztatását kénytelen el nem fogadni, miután a zalaiaknak rég szavát adta." Miután a tudósítás korábbi, mint Deáknak a debreceni választókhoz intézett levele, valószínűsíthető, hogy Deák meg akarta várni a zalai választás eredményét, s csak ezt követően mondott nemet a debrecenieknek. 110 Életrajzát ld. Pálmány Béla 456-458. p. 111 Balogh Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében. (In:) Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Zalai Gyűjtemény 25. Zalaegerszeg, 1986.195-209. p. A választási jegyzőkönyvet ld. Zala Megyei Levéltár. Zala vármegye Központi Választmányának iratai, 1848. A szentgróti választó kerület képviselőválasztásának jegyzőkönyve (Molnár András barátom szíves közlése). 112 Közli Novak Mihály 30. p. és ennek nyomán Kiss Gábor - Molnár András, 1988.34-35. p. A levél Gyömörey Gáspárnak, a választási bizottság elnökének hagyatékában maradt fenn. Gyömörey táblabíró és gógánfai birtokos volt, 1845-től Zala megye önkéntes adózói közé tartozott, Deákhoz baráti kapcsolat fűzte. Ld. erre Molnár András, 1994.43-44. és 48. p. és Molnár András, 1996.1232. p. ]13 Lakására ld. Tóth Lőrinc 45. p. (Tóth szerint Deák „lakásának ajtaját az igazságszomjas nép egész csoportai ostromiák napról napra."). Társaságára ld. Gyulay Lajos naplói a forradalom és szabadság- harc korából 1848. március 5. -1849. június 22. S. a. r. V. András János - Csetri Elek - Miskolczy Ambrus. Transylvanica Varietas. Bp., 2003. II. k. 122-123. és 191. p. (továbbiakban Gyulay Lajos II.) 130- 131. p.; Varga János: Középszinten a történelemben. Frideczky Lajos memoárja. Salgótarján, 1988. 121
