Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
Deák következő felszólalása az április 7-i kerületi ülésen hangzott el. Rónay János, Csanád vármegye követe ekkor mutatta be számos katolikus világi és egyházi rendű személy azon kérvényét, amelyben azt kérték, hogy a katolikus egyház szabadságát a törvényeken túl korlátozó kormányrendeleteket töröljék el, ne akadályozzák zsinatok és egyházi gyülekezetek tartását, szabadon intézhessék iskoláik, valamint különböző alapítványaik ügyét. Deák sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ügy csak most került a tábla elé, s azt javasolta, hogy miután a petícióban „sok van, mi méltányosságon alapul, s a legszámosabb vallásfelekezet tagjainak kedélyét megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet", e tárgyban másnap tartsanak konferenciát. A másnapi konferencián azonban - az illető felek beleegyezésével - a kérvényt levették a napirendről.99 Deák még az április 7-én este hat órakor tartott kerületi ülésben három javaslatot tett. Először is, javasolta, hogy a ház küldjön ki a kerületi jegyzőkből egy bizottságot a törvények megszövegezésére. Másodszor azt indítványozta, hogy a tábla tegye üléseit állandóvá annak érdekében, hogy 9-ére (a király várt leérkezésének napjára) minden elkészüljön; végül pedig, hogy miután a nádor teljhatalmú királyi helytartó lett, s így személye sérthetetlen, a Pest megyei főispánságot és a jászkun kapitányságot ruházza másra.100 Az április 8-i üléssel lényegében véget ért az országgyűlés érdemi munkája. A kötélhúzás azonban még tartott. Április 5-én Pillersdorf osztrák belügyminiszter indítványozta, hogy a pozsonyi országgyűléstől, mielőtt az feloszlana, nyilatkozatot kell kérni az államadósság elvállalásáról, s az uralkodó április 7-én ilyen értelmű kéziratot intézett a nádorhoz, azzal, hogy az országgyűlés évi 10 millió forintot szavaztasson meg az államadósság és kamatai törlesztésére. A miniszterek többsége 9-én indignálódva utasította vissza az igényt. Deák kifejtette, „hogy Magyarország nem köteles oly adósságokban részt venni, melyek csinálá- sában országgyűlése nem vett részt, melyeknek szükségességéről, céljáról s kezeléséről soha nem értesült". A minisztertanács végül ebben az értelemben határozott, s a nádor ezt a választ vitte Bécsbe 9-én.101 Széchenyi István hírlapi czikkei. Szerk. Zichy Antal. II. kötet. (1843-1848). Gróf Széchenyi István ösz- szes munkái VIII. kötet. Bp., 1894. 677-682. p.; Viszota Gyula II. 974-979. p.; Széchenyi István válogatott írásai. Szerk. Barta István. Bp., 1959.401-405. p. és SzIVM II. 423-427. p. "Pesti Hírlap, 1848. ápr. 20. No. 35. 351. p.; Kónyi Manó II. 231. p.; Csizmadia Andor: Deák Ferenc egyházpolitikája. (In:) Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk. Baranyai György, Degré Alajos, Kerecsé- nyi Edit, Németh József, Németh László, Simonffy Emil, Török Károly. Zalai Gyűjtemény 5. Zalaegerszeg, 1976. (továbbiakban Csizmadia Andor) 32-34. p.; Varga János 156. p. 117. jz. 100 Pesti Hírlap, 1848. ápr. 20. No. 35. 352. p.; Ferenczi Zoltán II. 95. p. - Kónyi Manó II. nem jelzi. 101 SZÍN 1225. p.; Pulszky Ferenc I. 353. p.; Ferenczi Zoltán II. 110-112. p.; Spira György, 1964.105- 107. p. - Deák április 30-án Oszterhueber Józsefhez intézett levelében arról írt, hogy az államadósságból már csak azért sem vállalhatnak részt, mert nem tudnák miből fizetni a kamatokat. Kónyi Manó II. 233. p. Utóbb, 1867. december 14-i beszédében hibának nevezte az osztrák követelés visszautasítását, mondván, hogy az osztrák kormány abban hibázott, hogy a részvállalást kötelességként köve117
