Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

ben úgy tapasztalta, hogy a vidék, a parasztság nyugodt, s ezért némi rosszallással fogadta, hogy az országgyűlés március 18-án - éppen a nép nyugtalanságáról érkezett hírek hatására - elfogadta az úrbéri viszonyok azonnali megszüntetését kimondó törvényjavaslatot.32 Deáknak nem a jobbágyfelszabadítás ténye, hanem a végrehajtás módja ellen voltak kifogásai, mert úgy vélte, a törvény - amelyet több követ még a királyi szentesítés előtt megküldött megyéjébe - semmifajta átmenetet nem biztosít a nemességnek az új rendszerre.33

Joseph Andrew Blackwell is azt jelentette Ponsonby bécsi angol nagykövetnek, hogy Deák „láthatóan nem helyesli a követek forradalmi tevékenységét."34 Ugyanakkor Deák nem volt hajlandó azok élére állni, akik az ijedtség elmúltával a törvények módosítását, szűkítését akarták elérni. Pedig több főrend, s maga a nádor is felszólították hogy ha lehet, eszközöljön valami változást az úrbéri viszonyok iránti törvényben. Deák azonban kijelentette, „hogy ezen rögtönzését a törvényhozó testületnek épen nem helyeslem ugyan, s nem is vagyok arról meggyőződve, hogy azt épen így tenni szükséges lett volna; de miután ez megtörtént; miután a törvényjavaslatot mind a két tábla egyhangúlag elfogadta; miután azt sok megyében kihirdették: minden lépést veszedelmesnek tartok, s elvenni ismét az adottat, egyenesen annyi volna, mint öldöklő parasztháborút előidézni."35

II.) 411. p. Ld. még SZÍN 1212. p. -Jósika Samu Teleki Józsefhez írott 1848. márc. 24-i levele szerint is Deák „oly rossz színbe van, hogy alig ismertem reá." Közli Deák Imre: 1848, ahogy a kortársak látták. A szabadságharc története levelekben. Bp., é. n. 1942. (továbbiakban Deák Imre) 43-44. p. és Pascu - Chereste§iu I. 89. p.

32 Ezt megerősíti Jósika Samu - Teleki József, Bécs, 1848. márc. 24. Deák márc. 23-án a következőket mondta Jósikának: „.. .ezen rögtönzött törvényekre semmi szükség nem volt, a parasztság mindenütt csendbe volt etc." Közli Deák Imre 43-44. p. és Pascu - Chereste§iu I. 89. p.

33 Erre ld. Varga János 179. p.; Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás. (In:) A Bat- thyány-kormány igazságügyi minisztere. Szerk. Molnár András. Zalai Gyűjtemény 43. Zalaegerszeg, 1998. (továbbiakban Fónagy Zoltán, 1998.) 22-24. p. Fenntartásait hangoztatta 1848. szept. 22-i beszédében is, közli Kónyi Manó II. 326. p.

34 Haraszti-Taylor Éva - Urbán Aladár szerk.: Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851. Fordította Katona Ágnes. Bp., 1989. (továbbiakban Blackwell) 134. p.

35 Deák - Oszterhueber József, Pozsony, 1848. márc. 28. Közli Kónyi Manó II.; Váczy János 194-195. p.; Deák Imre 52. p. Deák megjelenésére ld. Varga János 179. p. - A konzervatív Fiáth Ferenc emlékiratában szintén hangsúlyozza Deák megjelenésének jelentőségét: „Deák feljött Pozsonyba, - az erőszakoskodások megszűntek, a forma szerinti törvényesség megmentetett, minisztérium alakult, az 1848-i törvények a törvényes faktorok beleegyezésével meghozattak és szentesíttettek." Életem és élményeim. Bp., 1878. II. k. 96. p. Vukovics Sebő szerint „Veszély és vihartól ment időben, midőn a lélek nagysága, hiúságtól ment közélet s a magánélet erényei az egyedül biztosító kellékei a hatalom kezelésére meghívottnak, midőn a küzdelem helyett jog feletti őrködés és egyesülés ápolása a feladat, - oly időben a haza Deáknál nagyobb polgárt a kormány élére nem állíthatott volna." Vukovics Sebő 87. p. Ezt a jellemzést a Vukovics munkáját kéziratban használó Horváth csaknem szó szerint átvette munkájába. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. 2., javított s bővített kiadás. Pest, 1868. III. k. 416. p. (továbbiakban Horváth Mihály, 1868. III.)

101