Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
Milyen szerepet játszott Deák maguknak a törvényeknek a meghozatalában? Sógorához, Oszterhueber Józsefhez írott levele e tekintetben meglehetősen egyértelműén eligazít: „...én az ország gyűlésére csak akkor érkeztem, midőn a fő dolgok már el valának döntve; tudod, hogy némelyeket én sem helyeslek, de hiszem azt, hogy korábban érkezve sem lettem volna képes az események rohamát föltartóztatni."36 A kortársi visszaemlékezések és az iratok alapján a törvények megalkotásában és formulázásában Kossuth, Ghyczy Kálmán, ifj. Pázmándy Dénes, Szemere Bertalan, Szentkirályi Móric, Bónis Samu és Batthyány vettek részt.37 Deáknak inkább a törvények finomításában, illetve bizonyos esetekben a bécsi reagálások miatt szükséges változtatások kimunkálásában jutott szerep.38 A követségtől a miniszterségig - Deák az utolsó rendi országgyűlésen39 Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy Deák szerepet kap az újonnan alakuló független felelős minisztériumban.40 Már a pesti forradalom előtt, március 9. körül olyan listák keringtek Pesten, amelyek a felelős kormányba szánt miniszterek névsorát tartalmazták, s általában Deákot jelölték meg miniszterelnökként.41 A március 16-án Pesten az Ellenzéki Körben elhangzott javaslatok alapján megfogalmazott, állítólag több ezer példányban terjesztett miniszteri kombinációban 36 Kónyi Manó II. 232. p.; Váczy János 196. p. 37 Ld. erre Nagy Miklós: Ghyczy Kálmán, mint nádori ítélőmester. (Adatok az 1848. évi törvényeink történetéhez.) Budapesti Szemle, 1930. 219. k.; Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bp., 1936. (továbbiakban Károlyi Árpád, 1936.) 56-57 p.; KLÓM XI. 78-80. p.; Varga János passim; Ghyczy Kálmán visszaemlékezését, közli Kónyi Manó II. 235-236. p.; Madarász László 1867. okt. 29-i levelét, közli Madarász László emlékiratai és önéletrajzi levelei. (In:) Szószék és csatatér. Politikusi visszaemlékezések és naplók 1848-49-ből. S. a. r. Hermann Róbert. Bp., 2000. (továbbiakban Hermann Róbert, 2000.) 189. p. 38 Ennyiben nem pontos Király Béla 115. p. megfogalmazása, hogy az áprilisi törvények „Deák tevékeny közreműködésével" születtek. 39 Az utolsó rendi országgyűlés eseménytörténetére és a kormány megalakulására ld. Vukovics Sebő 62-117. p.; részben ennek nyomán Horváth Mihály, 1868. III. k. 367-508. p. (Horváth kéziratban használta Szögyén-Marich László alább idézendő emlékiratait is); Károlyi Árpád passim; KLÖM XI. 67-82. p. (Barta István bevezetője); Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp., 1964.71-130. p. (továbbiakban Spira György, 1964.; újabb, rövidített, némileg átdolgozott kiadását ld. Spira György: Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban. Korunk Tudománya. Bp., 1979., a vonatkozó rész 13-98. p.); Varga János 221-336. p.; Edsel Walter Stroup: Hungary in Early 1848: the Constitutional Struggle Against Absolutism in Contemporary Eyes. Foreword by Steven Béla Várdy. Buffalo, New York - Atlanta, Georgia, 1977. 136-187. p.; Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp., 1986. (továbbiakban Urbán Aladár, 1986.) 118-233. p.; Gergely András: Áruló vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye. Bp., 1989. 51-66. p. (továbbiakban Gergely András, 1989.) Deák ténykedésére ld. Ferenczi Zoltán II. 71-98. p.; Király Béla 114-116. p.; Körmöczi Katalin 65-68. p. 40 Miniszterségére ld. Urbán Aladár, 1986. 85-86. p. 41 Varga János 81. p. 7. jz.; Urbán Aladár, 1986. 65. p. 102
