Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

keresett volna Deák Pesten, amikor az ellenzék vezetői és tagjai sürgősen Pozsonyba hívták, s az említett útvonalon messze gyorsabban juthatott el az országgyűlés helyszínére, mint Budapesten keresztül? A Zalaegerszeg - Budapest útvonal megtétele legalább két napot igényelt, további egy napot pedig az út a gőzössel Pozso- nyig. Nem is beszélve arról, hogy a menetrendszerinti gőzös reggel 7 órakor indult Pestről, s éjfél után 2 órakor érkezett Pozsonyba, azaz Deák - ha gőzössel utazik - nem érkezhetett délután egy órakor a rendi országgyűlés helyszínére.27

Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a Helytartótanács március 16-án Deákot távollétében kinevezte „a sajtó útján elkövethető visszaélések és kihágások megbírálása végett rendelt ideiglenes bizottságba." Elképzelhető, hogy ez a kinevezés - amely március 17-én került nyilvánosságra - szolgált a Deák érkezéséről szóló álhír alapjául.28 Érdekes, hogy a Zalában történtekről még mit sem tudva, március 23-án Wesselényi is azt írta Zsibóról Kossuthnak, hogy jó lenne, ha Deák Pesten lenne, mert abban reménykedett, hogy a már ott lévő Klauzál Gáborral együtt mérséklőén hathatna az ottani mozgalmakra.29

Deák március 20-án délután 1 órakor érkezett meg Pozsonyba, s a Zöldfa fogadóban vett szállást.30 (Széchenyi egy levele szerint nem volt jó erőben.)31 Útközbeszéd Deák Ferenc felett'' c. munkájában viszont egyértelművé teszi a találkozás időpontját: „Midőn 48-ban a pozsonyi országgyűlésről lejött, találkozván vele a gőzösön..." 65. p.

27 Varga János 130. p. 23. jz., a Jelenkor 1848. ápr. 16-i száma alapján.

28 Közli Kéry Gyula: A magyar szabadságharcz története napi-krónikákban (1848). Bp., 1899.166-167. és 189. p.; Ez volt március 15-e. Kortársak írásai a forradalomról. Közzéteszi Lukácsy Sándor. Bp., 1989. (továbbiakban Lukácsy Sándor) 84. é 150. p.; Jároli József, 2001.102. és 120-121. p.

29 Közli Ferenczi Zoltán: B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Történelmi Tár, 1903. (továbbiakban Ferenczi Zoltán, 1903.) 597. p.; V. Waldapfel Eszter 1.150. p.; Jároli József, 2001. 160-161. p. Wesselényi leveléből kiderül, hogy utoljára a március 17-i pesti lapok valamelyikét (nyilván a Pesti Hírlapot) olvasta.

30 Ferenczi Zoltán II. 77. p. Az érkezés időpontjára ld. Deák március 28-i levelét Oszterhueber Józsefhez, közli Kónyi Manó II. 205. p.; Váczy János 194. p. A Pesti Hírlap március 20-án délre, a Jelenkor - a Budapesti Híradó nyomán - délután 2 órára tette érkezését. Kónyi Manó II. 205. p. és Jelenkor, 1848. márc. 26. No. 37. 152. p. Deák szállására ld. Paskay Gyula: A jurátus-élet 1847/48-ban. Korrajz a pozsonyi utolsó hongyülés idejéből. Bp., 1885. (továbbiakban Paskay Gyula) 71. p. és Wesselényi Miklós 1848. ápr. 10-i pozsonyi levelét Kiss Károlyhoz, közli Revolutia de la 1848-1849 dinTransil- vania. Vol. I. 2 martié -12 aprilie 1848. Szerk. Stefan Pascu és Victor Chereste?iu. Bucurejti, 1977. (továbbiakban Pascu - Cherestesiu I.) 414. p. - Áldor Imre 155. p. szerint Széchenyi és Kossuth „még arra sem engedtek időt neki, hogy kipihenje magár, hanem (...) magukkal cipelték tanácskozni." Batthyány esetében ez még igaz lehet, ám miután Széchenyi neve csak 22-én este került szóba a kormány tagjaként, aligha valószínű, hogy Deák, Batthyány és Széchenyi 20-án hármasban tanácskoztak volna. Szintén ő írja, forrásmegjelölés nélkül, hogy Deák „a helyzet kulcsát e pár szóban foglalta össze: Meg kell alakítni mielőbb a kormányt, amely, és megteremteni gyorsan a törvényeket, amikkel az kormányozzon... Föl- és lefelé testet ölteni az elv, tartósságot a vívmányok csak úgy fognak, ha e kettőnek a viszonyokhoz illő formáját a diéta megtalálja, a közvélemény pedig támogatni és respektálni fogja."

31 Széchenyi -Tasner Antal, Pozsony, 1848. márc. 21. SZIL III. 604. p. és Széchenyi István válogatott művei. S. a r. Gergely András, Spira György és Sashegyi Oszkár. Bp., 1991. II. k. (továbbiakban SzIVM

100