Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből

A zsidó nőegylet fényes és ötletes „vigalmait" gyakran a főispán nyitja meg és a város, a megye vezetőrétegei is megtisztelik azt jelenlétükkel. (...)

A legrégibb nőegyleti bálokon még a híres kanizsai zsidóbanda muzsikált. Ez volt a nyolcvanas évek kezdetéig a város egyetlen zenekara. Tagjai képzett, világot járt emberek voltak, akik fejedelmi udvarokban, Viktória angol királynő előtt, a belga király jelenlétében is felléptek. Játszottak az 1885-ös párizsi világkiállításon is. Híres volt ez a zsidóbanda arról is, hogy mikor az 1866-67-es olasz háborúban a kanizsai 48-as gyalogezred zászlóalja a custozzai ütközetbe vonult, a zsidóbanda kísérte ki a városból a hősöket, kik utóbb dicsőséggel övezve tértek meg a harcból. A zsidóbanda különös kötelességei közé tartozott, hogy minden körmenethez neki kellett a zenét szolgáltatnia, melynek jutalmaképpen a ferencrendi barátoktól fejenként egy úgynevezett „koszos korsó" bor járt, mely két pint üvegtartalomnak felelt meg. A „koszos korsó" a nép nyelvén zománcozatlan cserép korsót jelentett. (...)

A világháború kitörése ez intézmény életében is fordulópontot jelent. A hazafias kötelességteljesítésből nemcsak sebesültek ápolásával, hadiözvegyek és árvák felkarolásával, menekültek támogatásával veszi ki részét a nőegylet, de a vagyona tetemes részével ötvenezer korona hadikölcsön jegyzésével is.

Az áldatlan emlékű 1919-es tanácsköztársaság uralma alatt szünetel az egyesület működése. Az ezt követő első gyűlésről beszámoló, rendőrség láttamozta jegyzőkönyv lapjain a következő feljegyzést olvashatjuk: „Az isteni Gondviselés és a magyar nép józansága elhárította a fenyegető veszélyt. A jogrend és a társadalmi béke mindinkább helyreáll és közeleg az idő, midőn kölcsönös megértéssel ismét hozzáláthatunk a munka folytatásához."

Vidor Samuné 1921-ben bekövetkezett halála után 1926-ig dr. Rotschild Sa- muné Goldmann Judith áll az intézmény élén. Működése egybeesik dr. Winkler Ernő főrabbi papi pályája kezdetével.

Dr. Rotschild Samuné a két világháború közötti súlyos években az egyesület újjászervezésének nehéz feladatát végzi. Korai halálával félbeszakadt működését a bibliai nagy zsidó asszonyok jóságán és szeretetén túl az öntudatos szellemiség fénye teszi felejthetetlenné. Feladatának tekinti, hogy a nőegylet régi társadalmi színvonalát fenntartsa és intézményeit a kor követelményeinek megfelelően átszervezze. Az egykori nagyra méretezett népkonyhát a háború utáni nehéz viszonyok között visszaállítani többé nem tudja, de fenntartja helyette a téli hónapokban naponta átlag 80-90 személy, főleg gyermekek és öregek számára ebédet nyújtó iskola-konyha néven ismert intézményt, mely a nőegylet székházában nyer elhelyezést.

Dr. Rotschild Samuné az élet elesettjeinek jóságos édesanyja. Segítőkezének támaszát érzik e kor magyar zsidó diákjai is, akiket a numerus clausus törvénye

352