Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből

külföldi főiskolák látogatására kényszerít. Lelkes támogatója a gyermekvédelemnek is, különösen az OMIKE130 nyaraltatási intézményét karolja fel.

Működése alatt az egyesület kultúrprogramja mélyül és abban helyet kap a zsidó gondolat is. Ez években rendezett előadások közreműködői sorában két olyan nagy nevet is említhetünk, mint Alexander Bernátét, a híres filozófus és esztétikusét és Kiss Amoldét, a magyar zsidóság felejthetetlen költő-papjáét.

Nagykanizsából a trianoni ítélet óta határváros lett és a magyar sors végzetének súlyát érzi a hitközség és vele együtt nőegylete is.

De mint a múltban összefonódott intézmény sorsa a magyarságával, úgy veszi ki áldozatos részét az egyesület ezekben az években is a nemzet öröméből és bánatából egyaránt.

Ez időben két intézménnyel tartott szorosabb kapcsolatot Nőegyletünk: az anya- és csecsemővédelem szolgálatában álló Stefánia Szövetséggel és a József Kir. Herceg Tüdőbeteg Szanatórium Egylettel, melynek elnökségében helyet kaptak a Zsidó Nőegylet elnökei is.

Dr. Rotschild Samuné működése alatt Rosenfeld Józsefné viseli az alelnöki, Szegő Gyuláné a pénztárosi tisztséget. A titkári teendőket egy ideig dr. Hirschler Jenő ügyvéd, mellette Fábián Miksa hitközségünk titkára, majd ismételten az ideiglenesen nyugalomba vonult Révész Lajos látja el.

1926-1933-ig Rosenfeld Józsefné Czech Clementina elnök és Weiser Jánosné alelnök vezetik az egyesületet. Működésük a látszólagos békeévekre esik, mely alatt élénk tevékenységet fejt ki az egyesület. A vezetőség buzgó segítőtársai ez években a szakosztályok elnökasszonyai: Báder Józsefné és dr. Halphen Jenőné. A gazdasági helyzet leromlásával a mind nagyobb jelentőségű chanukkai felruházás újjászervezői.

Dr. Kahán Imréné és Kleinfeld Ignácné az egyesület gazdasági helyzete fölött állnak őrt. Dr. Balla Jánosné, Kertész Lajosné, dr. Rapoch Aladámé és Weiss Er- nőné a vigalmi ügyek rendezői. Blumenschein Jakabné a népkonyha, Abramo- vits Márkné a templomi gyűjtések irányítói. Dr. Vajda Béláné a gyermekvédelmi ügyek szószólója és dr. Winkler Ernőné a többi nőegyletekhez hasonlóan a zsidó kultúréletbe való bekapcsolódás gondolatát tartja állandóan napirenden.

1933-ban Weisz Ernőné Neumann Vera, Dr. Neumann Ede főrabbi leánya kerül az egyesület élére. Mellette dr. Winkler Ernőné alelnök, dr. Rapoch Aladámé titkár, Balázs Vilmos pénztáros viselik az egyesület tisztségeit.

Ezekben a zsidó sorsunk válsága felé hanyatló években, egyre fokozódó szenvedéseink közepette szinte hősiesnek nevezhető küzdelmet folytat a nőegylet, hogy új és új erőforrások feltárásával töretlen fényben mentse át e nagy múltú intézményt a jövő számára.

130 OMIKE: Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület.

353