Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
A zsidótörvények meghozatalában a regnáló kormányokat nem elsősorban a Németország részéről megnyilvánuló presszió motiválta, hanem az a belső társadalmi nyomás, amelynek célja a magyarországi zsidóság anyagi helyzetének meggyengítése, vagyonuk kisajátítása, s állami újraelosztása révén javaik keresztény kézre juttatása volt. A magyar zsidóság 1941-ben - mai értéken számolva - 14-24 milliárd dollárral egyenértékű tulajdonnal rendelkezett, s érmék a vagyonnak a kisebb hányadát a zsidótörvények révén, a nagyobb részét 1944-1945-ben elveszítette.105 Ezt a társadalmi hangulatot jelezték az 1939-es választások eredményei is. Zalában a szélsőjobboldali képviselők száma, a radikális növekedést mutató országos arányokat is meghaladta. A 11 küldött között négy nyilas képviselő volt, az ő politikai állásfoglalásuk ismeretes, nézeteiket jól jellemzi Eitner Ákos citált parlamenti felszólalása. (99. sz. dók.) A kormánypárt színeiben mandátumot szerzett képviselők közül Korniss Elemér, Huszovszky Lajos és Ilovszky János tekinthető szélsőjobboldali felfogású politikusnak. Korniss mindvégig a zsidóellenes fellépések aktív támogatójának bizonyult, tagja volt a Teleki szervezte Pártközi Intéző Bizottságnak. (Ő követte meg a nyilasokat a korábbi ellentétek miatt.) A Gömbös érában zalai mandátumot szerzett Huszovszky Lajos, a néhai miniszterelnök politikájának hű támogatója volt. 1944-ben a Sztójay-kormányban a miniszterelnöki hivatal államtitkári posztját töltötte be, egyben részt vett a Pártközi Intéző Bizottság munkájában is. Ilovszky János pedig a Baross Szövetség elnökeként küzdött a zsidómentes magyar kereskedelem létrejöttéért, s képviselővé választásakor még a nyilas párt is elismerte, hogy jó kezekbe került a nagykanizsai választókerület mandátuma.106 Ugyancsak a szélsőjobboldalra sodródott az eredetileg szintén kormánypárti Zsidó Sándor ügyvéd is, amikor 1940-ben pártot váltva, követte Imrédy Bélát a Magyar Megújulás Pártjába. Végül a kormánypárti képviselők sorát az újraválasztott Darányi Kálmán zárta, aki azonban még 1939 novemberében elhunyt. Utóda az a Radocsay László lett, aki 1939 és 1944 között igazságügyminiszterként a sorozatban meghozott zsidótörvények egyik fő felelőse volt. Két képviselő tekinthető csupán mérsékelt-konzervatív felfogású politikusnak. Mindketten a katolikus kereszténypárt107 jelöltjei voltak: Thassy Kristóf és Esterházy Móric földbirtokosok (utóbbi miniszterelnök 1917-ben). All ország105 Kádár - Vági id. mű 26. p. 106 „Személyében a magyar parlamentarizmus értékes tagot nyert." Virradat 1939. június 12. 107 A párt hivatalos elnevezése 1939-ben Egyesült Kereszténypárt volt. Esterházy Móric ugyan a kormánypárt listáján szerzett mandátumot, de a listán a kereszténypártot képviselte, melynek mindig is egyik vezetője volt, Thassy Kristóf pedig a zalaegerszegi egyéni választókerültben diadalmaskodott az EKP hivatalos jelöltjeként. 41
