Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
csikkal érkeztek. A megkeresztelkedett zsidókat a gettóban Sarlós Mihály plébánoshelyettes kérésére a többiektől elkülönítve, egy tömben helyezték el, megkímélve őket az állítólagos zaklatásoktól.166 Dr. Junger Mózes egerszegi főrabbit ilyen indokok alapján internálták. Ugyancsak internáltak egy helyi zsidó kereskedőt árdrágítási visszaélés büntette miatt.167 Miután a három járás zsidóságát Zalaegerszegre szállították, a gettót május 16-án lezárták, zsidóvezetője Fekete Miksa lett. A város polgármestere május 31-én már arról tájékoztatta az alispánt, hogy a gettóban 375 család (1221 fő) nyert elhelyezést, s az áttelepítés során „zavaró incidens" nem történt.168 A megye többi gettójának lakóit június 15-24. között szállították Zalaegerszegre. így a városi zsidósággal együtt mintegy 3450 főt zsúfoltak össze a hatóságok a megyeszékhely gyűjtőtáboraiban. A Grünbaum és a város Andráshida felőli végén álló téglagyárak területére hurcolt zsidóknak elszállításuk előtt több atrocitást, motozást, illetve fenyítést kellett átélniük.169 1944. július 5-én váratlanul Zalaegerszegre érkezett Endre László belügyi államtitkár, hogy ellenőrizze a „zsidókérdés végső megoldását". Hunyadi László alispánhelyettes társaságában kihajtatott a zsidótáborba, majd a szemle után megelégedését fejezte ki a hatóságoknak.170 A III. csendőrkerülethez tartozó zalai zsidóságot még aznap deportálták Auschwitzba. A náci Németország által folytatott zsidóellenes politika soha vissza nem térő alkalmat jelentett az ún. magyar történelmi osztályok számára, hogy megoldást találjanak egyre kínosabbá váló problémájukra: hogyan oldják meg a korabeli Magyarország szociális katasztrófáját és társadalmi válságát anélkül, hogy saját javaikat és privilegizált helyzetüket veszélyeztetnék. A zsidóságtól elvett vagyonnak a kortól elmaradt körülmények között élő társadalmi osztályoknak - a középosztály süllyedő elemeinek, a kispolgárságnak és a parasztságnak - juttatásával biztosították volna saját továbbélésüket, valamint egzisztenciális létalapjukat. A kispolgári státuszból, a rabolt vagyonnal felemelt kereskedő-iparos rétegekkel megerősödve pedig győztesen kerülhettek volna ki a történelmi szituációból, további évtizedekre konszolidálva pozícióikat és az azt biztosító politikai rendszert. 166 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 93/1945. 167 Zalamegyei Újság 1944. május 24. 168 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 93/1945. 169 Az 1944. augusztus 16-án kelt polgármesteri kimutatás szerint 24 ékszerész, szülésznő és ápoló működött közre a zsidók motozásánál, ékszereik felértékelésénél és megbecsülésénél. A testi motozás az intim testrészek átvizsgálását is jelentette. ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 93/1945. 170 Zalamegyei Újság 1944. július 5. 52
