Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)

Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945

1944-ben a magyar közigazgatás 287 ezer alkalmazottjának többsége, beleértve a rendőrség, a pénzügyőrség és csendőrség állományát is, mint kötelesség- tudó köztisztviselő valamilyen formában részt vett a helyi zsidóság gazdasági, illetve fizikai megsemmisítésének előkészítésében. Ebben támogatókra talált a konzervatív és jobboldali társadalmi szervek, vagyonéhes egyének és gazdasági tömörülések hálózatában. A Baross-szövetség nagykanizsai szervezete például 1944. május 23-án kelt, Teleki Béla főispánhoz írott levelében segítségét ajánlotta fel a zsidó üzletek megszüntetéséhez, osztályozásához, s az árukészletek elosztásához, mondván ők már 25 éve harcolnak a zsidómentes gazdasági életért.171

Közben megkezdődött a zsidó értékek kiárusítása, árverezése, megyeszerte ezrek igényelték a zsidó javakat. Tarnóczky Géza, Nagykanizsa első keresztény nagykereskedője az elsők között kívánta megvásárolni a Kohn és Bartha, a Kaufmann, az Eisinger és Fischer volt zsidó nagykereskedők árukészletét. Ahogy fogalmazott a főispánhoz intézett kérelmében, a kiskereskedők úgy megrohanták, hogy a raktáron lévő összes áruja kifogyott.172 A Zalamegyei Újság 1944. július 27-i száma már a megnyíló zalaegerszegi zsidó raktárakról tudósított. A polgár- mester törvényes felhatalmazás alapján, egymás után vizsgáltatta felül a lezárt raktárakat, hogy az ott tárolt holmikat keresztény kereskedőknek juttassa. „A magyar középosztály megőrült és berúgott a zsidókérdéstől",173 a pénz szaga sokakat megmámorosított. Községek, egyesületek, magánszemélyek tucatjai igényeltek zsidó ingatlanokat óvodának, napközi és levente otthonnak, jegyzői lakásnak.174 Hunyadi László alispánhelyettes Zalaegerszeg polgármesterének küldött átiratában 8 zsidó ingatlant kívánt használatra átvenni vármegyei célokra.175 így sajátították ki Hűvös Salamon botfai kastélyát is egy kisegítő munkásszázad céljaira.176 A feloszlatott zsidó hitközségek és egyesületek még fellelhető jegyzőkönyvei, könyvészeti remekei a Zsidókérdéskutató Intézetbe kerültek.177 Bosnyák Zoltán intézetigazgató 1944. augusztus 10-i, a zalalövői jegyzői hivatalhoz intézett levelében a következőket fogalmazta meg: „Köszönjük, hogy felhívásunk megértésre

171 ZML Főispáni iratok, 745/1944.

172 ZML Főispáni iratok, 1177/1944.

173 Márai Sándort idézi: Kádár-Vági id. mű 36. p.

174 Lásd: A 40.00/1944. III. BM rendelet alapján kiadott 23583/1944-es alispáni rendeletet.

175 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 16290/1944.

'76ZML A zalaegerszegi járási főszolgabíró iratai, 4787/1944.

177 Uo. 3815/1944. (Zalalövő) Az intézetről lásd: Un^váry Krisztián: Egy magyar intézmény: „A Zsidókérdéskutató Magyar Intézet" keletkezéséhez. In.: Évkönyv 2003. Magyarország a jelenkorban Budapest, 1956-os Intézet, 2003.147-164. p.

53