’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)

Zalaegerszegi járás

zetőrséget. Tagja volt a városi nemzetőrségnek is. A forradalom leverése után el akar­ta hagyni az országot, a határon elfogták, rendőrhatósági felügyelet alá került. Bucséter József Dobron 1912. [?] Anyja neve Tóth Anna. Foglalkozása cipész. Tag­ja volt a nemzetőrségnek. Bujdosó Sándor Nagykanizsa 1929. [?] Anyja neve Horváth Mária. Foglalkozása [?] Tagja volt a Tejipari Vállalat munkástanácsának. Bukics József Ormándlak 1907. [?] Anyja neve Pataki Rozália. Foglalkozása főköny­velő a Gépipari Vállalatnál. A forradalom napjaiban városi forradalmi tanács tagja­ként biztosítékot kért a honvédség és a határőrség képviselőitől, arra vonatkozóan, hogy a nép mellett állnak és szovjet támadás esetén megvédik a várost. Tagja volt a városi nemzetőrségnek. Butti Imre Győr 1929. december 10. Anyja neve Kovács Mária. Foglalkozása [?] Az Építőipari Vállalat munkástanácsának titkára volt. A munkástanács követelési pontjait Győrbe vitte. Tagja volt a városi nemzetőrségnek. A forradalom leverése után rendőrhatósági felügyelet alatt állt. Buzi Gábor Gyula 1932. j?] Anyja neve Kiss Katalin. Foglalkozása tanár. Tagja volt a nemzetőrségnek. Büchner Jánosné (sz. Horváth Klára) Zalaegerszeg 1919. június 3. Anyja neve Ma­jor Mária. Foglalkozása tervelőadó. Részt vett december 13-i nőtüntetésen, szidta a kivezényelt katonákat. A forradalom leverése után a Zalaegerszegi Megyei Bíróság 3 év börtönre, egyes jogainak 5 évi eltiltására ítélte. A legfelsőbb bíróság az ítéletet 1 év 6 hónapra leszállította.140 Büki Gyula Egyházasbük 1906. [?] Anyja neve Boros Anna. A Zalai Kőolajipari Vál­lalat dolgozója. Tagja volt a munkástanácsnak. Büki Imre Bödeháza 1926. október 11. Anyja neve Csuka Erzsébet. Géplakatos szakmát tanult Lendben. A háború után Budapesten dolgozott a MAVAG Gépgyár­ban, ahonnan 1948-ban a hőgyészi Gépállomásra került. 1950-ben Zalaegerszegre helyezték a Gépállomások Központjába, itt 1952-ig dogozott. Ebben az évben átke­rült a TEFU-hoz, ahol elbocsátásáig, 1957. február 1-ig volt alkalmazásban. Zalaeger­szegen az AKÖV Munkástanácsának tagja volt. A vállalaton belül megszervezte a fegyveres őrséget (nemzetőrséget). A forradalom leverése után a Zalaegerszegi Me­gyei Bíróság 8 hónap börtönre ítélte.141 Cziráki István Zalaegerszeg 1930. április 2. Anyja neve Móricz Teréz. Foglalkozása szabósegéd. Tagja volt a nemzetőrségnek. Czodli Ferenc Barlahida 1933. p] Anyja neve Nagy Erzsébet. Foglalkozása P] Tag­ja volt a Tejipari Vállalat munkástanácsának. Részt vett a vállalat könyvtári könyvei­nek elégetésében. A forradalom leverése után elhagyta az országot. 140 ZMLXXV. 19. ZMB B 483/1957. Büchner Jánosné pere. 141 ZML XXV. 19. ZMB B 802/1957. Büki Imre és társai pere. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom