’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)
Zalaegerszegi járás
Czömpöl György 1920. április 27. Anyja neve Németh Ilona. Foglalkozása [?] Tagja volt a nemzetőrségnek. Czuczor Béla Bő 1925. augusztus 14. Anyja neve Pados Gizella. Az elemi iskola elvégzése után, mint napszámos, később Bő község Tejszövetkezeténél dolgozott egészen bevonulásáig. 1948-1949-ben Szombathelyen és Zalaegerszegen a rendőrségnél teljesített szolgálatot. 1949 novemberében felfüggesztették külföldi kapcsolatai miatt. 1950 februárjában véglegesen elbocsátották a rendőrség állományából. Ekkor a Magasépítő Vállalatnál helyezkedett el, mint anyagnyilvántartó. Ez év májusában a SZÖVOSZ-hoz került tej előadónak, 1952-ben kinevezték a felvásárlási osztály vezetőjének. Az 1954-ben megalakult a MEK vezetőjévé nevezték ki. Részt vett október 29-én a két vállalat a MÉSZÖV és a MEK munkástanácsainak egyesülési ülésén. A Munkástanács kinevezte a vállalat vezetőjének. A forradalom leverése után a Zalaegerszegi Megyei Bíróság 8 hónap börtönre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta.142 Csaba Mihály Tarany 1920. június 27. Anyja neve Vitt Anna. Foglalkozása tanár. Tagja volt a zalaegerszegi városi forradalmi bizottságnak. Megszervezte a városi nemzetőrséget. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Csabafi József Kerkabarabás 1913. [?] Anyja neve Varga Verona. Foglalkozása [?] Tagja volt az Állatforgalmi Vállalat munkástanácsának. Csahók István Zalalövő 1934. [?] Anyja neve Horváth Anna. Az Autójavító Vállalat dolgozója. Tagja volt a nemzetőrségnek. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Csanádi Zoltán Zalaegerszeg 1931. [?] Anyja neve Vass Margit. Foglalkozása [?] Tagja volt a Tatarozó-Építő Vállalat munkástanácsának. Csányi László Nagykanizsa 1925. [?] Anyja neve Eőri Mária. Foglalkozása gépkocsi- vezető. Tagja volt a nemzetőrségnek. Császár Ferenc Kerkaiklód 1924. március 9. Anyja neve Farkas Mária. Az elemi iskola elvégzése után a Csömödér-Lenti közötti útépítésen dolgozott. 1941-ben került Zalaegerszegre, ekkor pincér inasként az állomás éttermében dolgozott. 1944-ben szabadult, és továbbra is az állomáson dolgozott egészen 1945 áprilisáig, amikor az állomást bomba találat érte. Néhány hónap múlva sikerült újra munkába állnia a piactéri vendéglőben, ahol 1950-ig állt alkalmazásban. 1951-ben a Vendéglátó Vállalathoz került, mint pincér, ahol elbocsátásáig, 1957. március 31-ig dolgozott. A forradalom napjaiban a Vendéglátóipari Vállalatnál megalakult munkástanács vezetőjévé választották. A forradalom leverése után a Zalaegerszegi Megyei Bíróság 6 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság felmentette.143 Előzetes letartóztatásban 3 hónapot töltött börtönben. Szabadulása után társadalmi ünnepek előtt az ’56-okat begyűjtöt142 ZML XXV. 19. ZMB B 762/1957. Czuczor Béla és társai pere. 143 ZML XXV. 19. ZMB B 633/1957. Császár Ferenc pere. 52
