Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
Jegyzetek
Pest, 1853.; SZÉLLÉ KÁROLY: A legújabb úrbéri és földtehermentesítési törvények gyakorlati magyarázata, irománypéldákkalfelvilágosítva... Pest, 1854.; TÓTH LAJOS: Úrbéri kalauz Pest, 1872.; TÓTIl LŐRINC: Elméleti ésgakorlati útmutató úrbéri ügyekben. Pest, 1857. A lefolytatott eljárások történeti feldolgozására a már idézetteken kívül vő. ÉBLE GÁBOR: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776—1877. Budapest, 1912.; FEGYÓ JÁNOS: Úrbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei járásban. Ráckeve, 1968.; FÜR LA|OS: A palotai jobbágyok utolsó pere a földesúrral. (Jobbágyfelszabadítás Rákospalotán.) In Rákospalotai Múzeum évkönyve 1964. Budapest, 1964. 33—75. p.; SÁNDOR PÁL: A soroksáriak pere a Sina bárókkal (1851-1865). In Lakatos Ernő - Lukács Mátyás - Nagy Ernő - Sütő Anna (szerk.): Pesterzsébet, Soroksár. Budapest XX. kerületének múltja és jelene. (Tanulmányok). Budapest, 1972. 69—81. p.; UŐ: Esettanulmány módszertani séma kidolgozásához. Agrártörténeti Szemle, 1975. 3-4. sz. 353- 398. p.; UŐ: Adalékok a budaörsi birtokrendező per történetéhez. Agrártörténeti Szemle, 1977. 3—4. sz. 422—433. p.; SlMONFFY EMIL: Az úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. In SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. Budapest, 1960. 339— 414. p.; SOÓS IMRE: Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron, 1941.; Szí) REZSŐ: Úrbéri elkülönítés és tagosítás Inotán (1857-1864). In ÉRI ISTVÁN (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 5. köt. Veszprém, 1966. 273-281. p.; TÓTH TIBOR: Az úrbéri viszonyok megszüntetése a mernyei uradalomban. In KANYAR JÓZSEF (szerk.): Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1973. /Levéltári évkönyv, 4. köt./ 159—188. p.; VARGYAI GYULA: Jobbágyfelszabadítás Esztergom megyei egbázj birtokokon. Budapest, 1963.; SZABAD GYÖRGY: Az önkényuralom kora (1849—1867). In KOVÁCS ENDRE - KATUS LÁSZLÓ (szerk.): Magyarország története 1848—1890. Budapest, 1979. /Magyarország története tíz kötetben, 6/1. köt./ 530- 536. p. 2Új magyar lexikon. 1. köt. Budapest, 1959. 314. p. 3 SZABÓ ISTVÁN: i. m. 1948. 324. p. 41836. évi VI. törvénycikk, 3. §. In Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 29-36. p. 5TÓTH LŐRINC: i. m. 14-15. p. 6 Somogy megyében a helységeknek mintegy egyötödében ténylegesen tovább folytatódott a rendezési per. T. MÉREY: i. m. 1965. 156. p. 7Tóth Lajos: i. m. 285. p. 8 Az 1853. március 2-án kelt úrbéri nyúlt parancs megjelent: Magyarországot illető országos kormánylap, 1853. 1. köt. 7. darab 51. sz. 212-225. p. Ugyanakkor adták ki a volt földesurak kárpótlásáról rendelkező földtehermentesítési nyúlt parancsot is (uo. 52. sz. 225—232. p.). A pátens rendelkezéseinek részletes ismertetése és elemzése nem feladatunk, összefoglalása: SZABAD: i. m. 1979. 530-536. p. 91853. március 2-i úrbéri nyúlt parancs, 5-19. §; kárpótlási nyílt parancs, 2. §. 10 Tóth LŐRINC: i. m. 235—237. p.; SÁNDOR Pál: A birtokrendezési periratok. Budapest, 1973. 11 Az országbírói értekezlet által javaslatba hozott, ideiglenes törvénykezési szabályzók. VI. törvénycikk. In Magar törvénytár. 1836—1868. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 306. p. 12TÓTI-I Lajos: i. m. 286-287. p. 13BHRNÁT: i. m. 199. p.; FÜR: i.m. 1965. 50-51. p. 184
