Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)

Jegyzetek

14 A birtokrendezési eljárás összetettsége, gyakori elhúzódása miatt még a periratok ismeretében is nehéz megállapítani, hogy egy adott időpontban egy helység határa rendezettnek tekinthető vág)' nem. A megalakult cs. kir. úrbéri törvényszékek felsőbb rendelkezés alapján tájékozódtak és jelentést készítettek a határok állapotáról, az adatokat a cs. kir. szolgabírói hivatalok 1856. március—áprilisában készítették el. Zala megyei tapasztalataink szerint a szolgabíróságok rendkívül különböző minőségű, de összességében nagyon pontatlan és felületes munkát végeztek. így az ennek alapján készült összesítéseket erős kritikával kell kezelnünk. A periratok kontrollja nélkül sem ezeket a kimutatásokat, sem Lónyay munkáját alapnak nem tekinthetjük. Vö. LÓNYAY MENYI-HÍRT: A birtokrendezések előrehaladása. In Statis ti kai Közlemények. 5. köt. Pest, 1863. 137—141. p.; U(): Az úrbéri rendezés és tagosítás ügyének állása Magyar- országban. In Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények. 1. köt. Pest, 1865. 5—72. p.; SÁNDOR PÁL: A birtokrendezéssel kapcsolatos 1852. évi „Kimutatás” és az 1859. évi „Áttekintés” eredményei. Statisztikai Szemle, 1973. 1. sz. 60—75. p.; UŐ: Ergebnisse der Grundbesitzregulierungen in Ungarn im Lichte dreier Quellen. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1975. 3—4. sz. 411-432. p.

15 Vö. SlMONF'FY: i. m. I960.; UÓ: Zala megyei úrbéri földkönyvek, levéltári Szemle, 1966. 3. sz. 692—703. p.; T. MÉREY: t. m. 1965.; SÁNDOR PÁL: Az úrbéri peres iratok. (Forrástant elemzés). Levéltári Szemle, 1969. 3. sz. 570—618. p.; UŐ: A birtokrendezési periratok. Budapest, 1973. Kutatásaink során a Zala Megyei Levéltárban a Zalaegerszegi Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék iratanyagát teljes egészében átnéztük. A helységnévnél pontosabb jelzetet adni a legtöbb esetben nem tudunk. Az egykori balatonfüredi járáshoz tartozó helységek birtokrendezési anyagát a Veszprém Megyei Levéltár a Veszprémi Törvényszék iratai fondjában őrzi. Ezek a községek a következők: Akaii, Alsódörgicse, Alsóörs, Aszófő, Balatonarács, Balatonfüred, Bala- tonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Felsődörgicse, Felsőörs, Nagypécsely, Nemespécsely, Örvényes, Paloznak, Szentantalfa, Tihany, Vászoly és Zánka. Ezekhez SÁNDOR PÁL készített a fontosabb iratfajtákat is feltüntető jegyzéket. Vö. SÁNDOR PÁL: Adatok a parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében. In ÉRI ISTVÁN (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 9. köt. Veszprém, 1970. 153—181. p. Itt is a helységnév egyértelműen utal a forrás helyére.

Kutatásaink során még részleges vizsgálatokat végeztünk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (miskolci és sátoraljaújhelyi részlege), a Fejér Megyei Levéltár, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a Pest Megyei Levéltár, a Somogy Megyei Levéltár és a Vas Megyei Levéltár által őrzött birtokrendezési iratokban. E kutatásaink nem módosították a Zala megyei gyakorlat alapján kialakított megállapításainkat. Vö. T. MEREY: i. m. 1965.; SÁNDOR PÁL: A parasztbirtok típusai Vas megyében 1849 után. 1. rész: Vasi Szemle, 1967. 4. sz. 510—525. p. 2. rész: uo., 1968. 2. sz. 185-197. p.; UÓ: Az 1849 utáni parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Fejér megyében. Agrártörténeti Szemle, 1970. 3-4. sz. 281—317. p.; UŐ: A Fejér- megyei parasztság rétegződésének kérdéséhez a jobbágyfelszabadítás után. (2. rész). In Történeti statisztikai tanulmányok. Budapest, 1975. 231-259. p.; SIMON ILY EMIL: A jobbágytelek szerepe 1848 után a nyugat-dunántúli vármegyékben. Agrártörténeti Szemle, 1971. 3-4. sz. 386— 391. p.; Indokolt volna - amint ezt már SÁNDOR PÁL is javasolta - a birtokrendezési perek anyagát országosan, részleteiben feltárni, statisztikailag hasznosítható adatait (ideértve az or185