Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
VIII. Földbirtokmegoszlás a polgári kor kezdetén
Ezek az átlagok világosan mutatják, hogy a kisnemesek rosszabb anyagi körülmények között lépték át a polgári kor küszöbét, mint a feudális kötöttségek alól felszabaduló jobbágyok. Ezt az eredményt helytállónak vehetjük a feudalizmus utolsó időszakára is. A kisnemesek szegényebb voltát tapasztaljuk akkor is, ha megkíséreljük megközelíteni a kisnemesi gazdaságok tényleges birtokállományát. Mint említettük, Nagykutason a birtokrendezési per irataiból meg lehetett állapítani, hogy 39 kisnemesi gazdaság létezett a faluban. Ha feltételezzük, hogy az egész kisnemesi földön ez a 39 gazdaság osztozkodott — ami nem igaz, mert 54 külbirtokos is volt -, akkor egy gazdaságra átlagban 6,7 kataszteri hold nemesi föld jutott volna. Az 54 külbirtokos közül nagy valószínűséggel 36 nevét tudtuk azonosítani, ha ezek földbirtokát levonjuk, és a fennmaradó földmennyiségről feltételezzük, hogy a 39 kisnemesi gazdaság között oszlott meg, akkor egy gazdaságra ádagban alig több mint 5,6 kataszteri hold jutott volna, és ez még mindig az egykori valóságnál magasabb érték lenne. Véleményünk szerint nem járunk messze a valóságtól, ha 1859-ben egy-egy nagykutasi kisnemesi gazdaság átlagos földbirtokát körülbelül öt kataszteri holdra becsüljük. Ugyanekkor egy nagykutasi telkes jobbágy átlagban majdnem négyszer ennyi földdel — 19 kataszteri holddal — rendelkezett. Természetesen a kisnemesek kezén is volt szőlő, és más falvak határában is birtokoltak földeket. A kataszteri felmérés szerint Nagykutason 27 nagykutasi kisnemes rendelkezett szőlővel. Ugyancsak a kataszteri felmérés adataiból tudjuk, hogy a szomszédos hét faluban 30 nagykutasi kisnemes bírt földet.40 Összegezve a nagykutasi kisnemesek rendelkeztek. Nagykutason nemesi földdel 217 kataszteri holddal, Nagykutason szőlővel 33 kataszteri holddal, a hét szomszédos faluban ___________87 kataszteri holddal. ö sszesen 337 kataszteri holddal. Tehát, ha csak a 39 kisnemesi gazdaságot nézzük, akkor ádagban egy-egy gazdaságnak 8,6 hold földje lett volna, amely érték azonban a források ilyen vonatkozású pontatlansága miatt jelentős hibaszázalékot rejt magában. A valóságos érték minden valószínűség szerint lényegesen kisebb, de még a fenti érték is jelentősen alacsonyabb a nagykutasi volt úrbéresek 19,9 holdnyi átlagértékénél.41 Figyelemre méltó azonban, hogy a nagykutasi kisnemesek összes számításba vett földbirtokának 35,6 százaléka — több, mint az egyharmada — a szőlő és a külbirtok. Ezzel szemben a volt úrbéresek összes számba vett földbirtokának csak a 17,1 százaléka - az egyhatoda — a nemesi föld, a szőlő és a külbirtok. Ebből az következik, hogy a kisnemesek birtokviszonyait tekintve lényegesen bizonytalanabb eredményre jutunk, mint a volt úrbéresek esetében, ha csak egy község adatai alapján következtetünk. 91
