Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
VIII. Földbirtokmegoszlás a polgári kor kezdetén
tani. Hét andrásfai, négy telekesi, két-két nagypáii és kiskutasi rendelkezett a nagyku- tasi szőlőhegyen birtokkal. A 23 nagykutasi volt úrbéres szőlőbirtokos tulajdonában átlagban 2,1 hold szőlőhegyi birtok állt, a legkevesebbel bíró 500 négyszögölt, a legtöbbel bíró 5,3 holdat mondhatott magáénak. A volt úrbéreseknek lehettek más falvak határában is földjeik: irtásföldek, szőlők, nemesi földek stb. A zalai falvak egymáshoz közel fekszenek, a másik falu határában lévő földparcella sincs a paraszt lakóhelyétől néhány kilométernél messzebb. Az úr- bérrendezési birtokkönyvekbe nem írták be következetesen a lakóhelyet, így nem jelenti okvedenül a birtokos helyben lakását az, ha a neve mellett nincs feltüntetve egy másik falu. De ha a birtokos neve mellett szerepel is egy községnévből képzett melléknév, ez nem feltétlenül a birtokos lakóhelyét jelöli, hanem lehet egyszerűen megkülönböztető ragadványnév is. Azt feltételezhetjük, hogy az úrbéres föld helyben lakó úrbéresek tulajdonában volt, az irtás földeknél viszont már nem ez a helyzet. Márok- földön a húsz nem úrbéres irtásbirtokos közül hét nem helybeli. Ezek között lehettek más helységekben lakó volt úrbéresek és kisnemesek is. A nagykutasi volt úrbéresek közül pedig - a kataszteri felmérés Parzellen-Protocolljainak a tanúsága szerint - tizenketten rendelkeztek a szomszédos hét község határában földtulajdonnal,38 összesen 23 hold 1136 négyszögöllel, átlagban két holddal. Ez a terület a 12 volt úrbéres Nagykutason lévő úrbéres és irtásföldjének a 8,5 százalékát érte el, az összes nagykutasi úrbéres és irtás föld területének pedig a 4,8 százalékát. A nemesi földek, a szőlők, a más falvak határában fekvő külbirtokok természetesen eltolódásokat idéztek elő a birtokmegoszlásban a vagyonosabb csoportok javára, de ezek az eltolódások azért nem nagy méretűek. Még Nagykutason is, ahol pedig a legtöbb fajta földterületet találtuk, a volt úrbéresek számításba vett összes földjének a 82,9 százaléka nagykutasi úrbéres és irtásföld volt. A megvizsgált falvak közül háromban — Nagykutason, Salomváron és Nemesrá- dón — laktak úrbéres jobbággyal és zsellérrel nem rendelkező, saját földjükön gazdálkodó kisnemesek. Mindhárom községben igyekeztünk különválasztani a helybenlakó kisnemeseket a más falvak határában lakóktól. Az első és legfontosabb megfigyelésünk az, hogy a kisnemesek abszolút mértékben is és viszonylagosan is kevesebb földet bírtak, mint a volt úrbéresek:39 Volt úrbéresek Helybeli Vidéki kisnemesek átlagos birtoka kataszteri holdban Nagykutas 17,4 3,0 1,2 Salomvár 1 ? 9 8,5 5,6 Nemesrádó4,3 0,9 90