A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544 - Zalai gyűjtemény 54. (Zalaegerszeg, 2002)
Bevezetés
nánd leghűségesebb emberének számított. Őt 1542 decemberében országos főkapitánnyá, majd néhány nap múlva országbíróvá nevezte ki a király. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy ebben az időben bocsát meg a király az elhurcolt Török Bálint feleségének, Pemfflinger Katalinnak. Közben 1542 őszén Ferdinánd csapatai sikertelenül kísérelték meg Pest ostromát. A következő években pedig a török módszeresen és következetesen foglalta el a Dunántúl keleti részét, hogy az ottani várak megerősítésével védőövezetet vonjon Buda vára köré.1 A Dunántúlon folyamatosan előrenyomuló törökök a Dráva és a Balaton közé eső területeken csak az évtized második felében kezdték meg portyázásaikat, így Zalát a Buda elfoglalását követő néhány évben a török háborúk még nem érintették, a társadalmi és birtokszerkezetben bekövetkezett változások annál inkább. Az ország három részre szakadása után, közvetlenül a Királyi Magyarországnak ezen a táján nem zajlottak az ország sorsát befolyásoló események, viszont az események irányítóinak és közvetlen résztvevőinek nagy része ezer szállal kötődik Zalához, ill. a környező területekhez. 1526 után a kettős királyválasztás korában környékünkön is jelentősen átrendeződtek a birtokviszonyok. A század folyamán csak az Alsólendvai Bánffy család tudta helyét megőrizni. Az előkelők közé a köznemességből emelkedtek a meghatározó személyiségek házasságok, katonai szolgálat, tanulmányok vagy gazdasági vállalkozások révén. A főnemesség Mohács utáni kicserélődése és birtokaik átrendeződése a század közepére Zalában is kimutatható volt. 1532-ben kihalt a Kanizsai, 1540-ben a Csáktornyái Ernuszt család. A fiűsított Orsolya kezével a Kanizsai-birtokokat is megszerző Nádasdy Tamásról még lesz szó. Csáktornyái Ernuszt Gáspár muraközi birtokait házassággal a Keglevicsek szerezték meg, majd - némi erőszakkal - Zrínyi Miklós. Niklas Salm, Ferdinánd fővezére Szécsi Margit kezével jutott vasi és zalai birtokokhoz. Brodarics Mátyás, a kancellár fivére pedig Csébi Pogány Sára birtokaival egészítette ki vagyonát.2 Török Bálint, ill. fogságba hurcolása után felesége, Pemfflinger Katalin is fotnos szereplője a Mohács utáni birtokmozgásoknak. Ferdinánd azzal a feltétellel adott kegyelmet a családnak 1542-ben, hogy Katalin asszony köteles az el1 A korszak történetének új feldolgozásai: R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526-1790. I. kötet. A megosztottság évszázada 1526-1606. Bp., 1999. - R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország 1541- 1686. Bp., 1999. - Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar Századok. Bp., 2000. 2 Pálffy 2000., 140-143. p. 8
