Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
47/A. Csáktornya, 1834. június 6. Gábelics Ferencfőszolgabíró tiszti vizsgálati jelentése a Csáktornyái zsidóság Zsinagógája1 építésének és a várossal kötött szerződésének ügyében: Alolírattak a méltóságos császári királyi kamarás és első alispány úrnak szóbeli meghagyása következésében alázatossan jelentjük: hogy e folyó 1834-ik esztendei június hónapnak 6-án, minekutánna kijövetelünk határidejérül az illető feleket előre tudó- sétottuk volna, Csáktornyára ezen tekintetes nemes Zala vármegyei mezzővárosba menvén és ott a városházánál igen számossan öszvejött Csáktornyái tanács és polgárok, úgy a Csáktornyái zsidó communitás három kiküldötjei előtt a Zerna-féle fun- dusra épittendő zsinagóga miatt Csáktornyái városbéliek és zsidók között tett szerződés eredetéről, s annak folytatásárul e következendő tiszti nyomozást, mind a kétt felekezetet meghalgatván, vittünk végben: 1833-ik esztendei September holnapban a tekintetes Csáktornyái uradalom úriszéki ítéletnek következésében értékében megbukott Zerna Mihály háza és fundussa kó- tyavetye útján eladatván, azt a fundust és a házat Neuvirth Bernáth zsidó vette meg 4755 forintokon váltó(?)levélben, s ezt e folyó esztendei április 2-án Neuvirth Bernáth a zsidó communitásra általruházni kívánván a Csáktornyái város bírája többedmagá- val a várba hívattatott. Először az terjesztetett elejbe az uradalmi főügyész tekintetes Konyáry Mihály úr által, hogy minekutánna a zsidó communitás a Zerna-féle fun- dusson zsinagógát épétteni kívánna, hogy a közterhek viselésében semmi csorbulást ne szenvedjen a város, cserélni kíván az uradalom a várossal, és maga tulajdon allodi- ális, az útra kinyúlló rétjébül szinte akkora fundust kíván adni, s tüstént arra épéttöt, és lakást is szerezni fog. Mellyre a város bírája a többi véle lévő polgárokkal úgy feleltek, hogy ők most nem válaszolhatnak, hanem előbb a várossal tanácskozni fognak, és másnap a feleletet megteendik. Eljővén a másik nap, ismét a várba jővén, úgy válaszoltak: Minekutánna az uradalom által cserében adandó fundus a város végére esvén, tiszti quártélynak nem volna alkalmatos, s így ezen tekéntetbül a Zerna-féle fundust, amelly a városban helyheztetik, a cserében adandó fundus nem pótolhatná ki. Azért a város úgy végzett, hogy semmi cserére lépni nem fog, azután az is tétetett javallatban: hogy talán készpénzbeli esztendei fizetéssel pótolhatná a zsidó communitas a városnak abbék csorbulását, ha a Zerna-féle fundusson zsinagóga épéttetnék, s ott a katonaság nem szállétathatnék be, erre a város bírája úgy válaszoltt, hogy azeránt is utóbb a városbekekkel tanácskozni fog. Ezután a zsidók ápriks 25-én, amidőn nagy számban a Csáktornyái városbéliek a városházánál megjelentek, olly kérelemmel járultak a városi község elejbe, hogy a Zerna-féle fundusra épéttendő zsinagóga miatt 98
