Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

ból egészen kiszorítva lesznek, minthogy az illyes elöljárók főképpen szabad királyi városokban, ahol köztök kereskedők is vannak, mindenkor inkább a helybéli kereskedőknek kedvezni fognak.

b) ha a zsidók a részegíttő italok kisebb mértékben való árulásának kibérlésétől eltiltatni fognak, mivel ők, amint felölök állíttadk, a paraszt embert a mértékben és midőn annak hitelez, a felszámításban is megcsalni szokják, azonban megfontolván, hogy az illyeseket keresztény árendás is cselekedheti, talánd célerányossabb lenne a jó mértékre a political tisztviselők által szemessen felvigyáztatni, a hitelezésre pedig törvény által megállapítani, hogy csapiáros a parasztnak egy forint értéken feliül, elvesztés büntetés alatt ne hitelezhessen.

Ha, amint alázatosan előre bocsájtva van, a zsidók még ezen elszámlált s eddig né- kiek megengedett élelemkeresés módjaiban is új megszoríttásokat szenvedni kéntele- níttetnének, bizonyára méltó aggodalmat okozhatna, hogy azon több ezer emberek, akik eddig az írt módokon élelmeket megszerezték, azoknak eltiltása után a nem legbecsületesebb módokhoz nyúlni fognak. Az italok árulásának kibérlésére nézve még azon észrevétel is adván magát elől, hogy a földesúri iussoknak tetemes sérelmére szolgálna, ha attól a zsidók, akik amint tudva vagyon az illyes kibérléseknél a legnagyobb concurrentiát teszik, attól eltiltatnának.

Minden ember bír nagyobb vagy kisebb mértékben elmebéli tehettséggel, amellyel a hazának használni kötelességében is áll. Amidőn tehát a magyar nemes a gazdaságnak virágzóbb állapotra való hozásán vetélkedve törekedik, fényes tisztségekkel vagy hivatalokkal díszeskedik, némelly pedig magát különbféle tudományokba gyakorolja. A polgár a földméveléssel s hasznos mesterségekkel foglalatoskodván, ezeknek tö- kélletesíttésén iparkodik, a zsidó ellenben szüntelen csak a kereskedésről gondolkodván azon töri elméjét, hogy abból a többi hazafiaknak rövidségével is, mentül nagyobb hasznot hajthasson. Hasonló ő a kertben álló ollyan fához, mellynek csupán csak egy ága hoz hasznos gyümölcsöt, amidőn ellenben a többi ottan álló fák minden ágaikon termett bőv gyümölccsel gazdagítják a tulajdonost, melly esetben amannak minden ágait oltás által gyümölcshozóra tenni szükségesnek látszatik.

Ha tehát a zsidóknak Magyarországban, odaértvén a szabad királyi városokat is, mindazon polgári igazak és szabadsságok, amellyekkel a hazabéli egyéb nemtelen polgárok élnek, megengedtetnének, abból a hazára háromféle haszon háromolna, mert

Először. A kereskedés az egész országban fel fog élledni s emelkedni. Spanyolországnak semmi kereskedése nincsen, mert onnénd a zsidók kizárva vannak, ellenben Angliában, ahol a zsidók több szabadságokkal bírnak, melly eleven légyen a kereskedés, ki-ki tudja. Frantziaországban pedig, Hollandiában s Németalföldön, mivel a zsidók már polgári jussokat nyertek, a kereskedés legnagyobb virágzásra hozattatott.

Másodszor. A kereskedésen kívül tudományok s kézi mesterségek megtanulása és ezeknek, valamint a mezei gazdaságnak gyakorlása által a hazának nem csekély hasz84