Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

not hoznának. Világos példa erre az orvosi tudomány, ez a zsidóknak meg lévén engedve, melly számosakat lehet találni, akik ezen tudományt a hazának és emberiségnek különös hasznára gyakorolják, sőt közülök előkelő nagyúri házoknál háziorvosi hivatalokat is viselnek. Ha tehát az embernek egészségét, sőt életét az ő hív ügyességekre reá lehet bízni, mennél inkább más hivataloknak viselésétől és hasznos mesterségeknek folytatásától csak a hazának kárával zárattathatnak ők ki.

Harmadszor. Mindazon aggodalmak meg fognak szűnni, mellyeket az ő, egyedül a kereskedésre való szoríttások a hazának méltán okoznak. Az áldott Magyarország még inkább virágozni fog, ha a zsidók megszorítva nem lesznek, fábrikák fognak tá- modni és mesterművek készülni, mert a tehetős mesterember, hogy mesterségének nagyobb kiterjedést szerezhessen, fabrikáról fog gondolkodni és az által több ezer embereknek élelemkeresésre alkalmatosságot nyújtani. így a pénz az országban jobban megmarad s eképpen a zsidók sorsának jobbítása által, nem annyira azoknak, mint a hazának haszna fog eszközöltetni. A régi előítéletekben megrögzött zsidó ugyan nem kíván legkevesebb újíttást is, mert ha pénze vagyon, ő a sorsával tökélle- tessen megelégszik, sőt minden jobbítástól, nehogy abból gondolkodása szerint a Moyses régi vallására kár háromaljon, és a pénz öszvegyűjtésre kevesebb alkalmatossága légyen, irtózik. Ellenben az értelmessebbek, akik a hazának örömest szolgálnának, ezen nagy jótéteményt érzékeny háládatossággal fogják venni, jóllehet azáltal a pénz öszvegyűjtésre nézve kevesebb kilátások lészen. Kanisa mezőváros nyilvánvaló példája annak, hogy a zsidók mennyire hasznossak legyenek a hazának, ha nékiek több kedvezések engedtetnek, minthogy a mondott városban házokat és fundusokat szerezhetnek és a többi városi lakosokkal egyenlő sorsban tartatnak. A hazának mindenféle termesztményeivel való kereskedést ottan annyira felemelték, hogy e részben kevés hozzá hasonlítható kereskedőhelyeket lehet az országban találni. Vannak ottan kereskedők, akik a külfölddel nagykereskedési öszveköttetésben vannak s a hazai ter- mesztményeket oda elszállítják, továbbá nem elégedvén meg ők azon productumok- kal, mellyek eddig közönségessen tárgyai szoktak lenni a kereskedésnek, már annak némelly új ágait is virágozásra hozták, úgymint: Schlavonia, azon szilvás ország, ezelőtt az egyszer égetett pálinkáját csak maga elköltötte, amiúlta pedig a kanisai kereskedők ottan megesmérkedtek s pálinka házokat állítottak fel, esztendőnként m/20 akón feliül való kétszer égetett pálinka hozattatik onnand Kanisára, innénd pedig az Ostriai Birodalom minden részeire elvitettetik. Kanisának egész vidéke az ottani kereskedéshez megkívántató fuvarozásból él, sőt adóját is abból fizeti.

Méltóztassanak tehát a tekintetes karok és rendek ezen indíttó okokat kegyesen szívekre venni és minekutánna a zsidóság a türödelmi adón földül az országnak minden terheit viseli, az újoncok kiállítása által pedig a hazának védelmében is a népesedés aránya szerint részt vészen, azt hathatós pártfogások által újabb megszorításoktól megoltalmazni, sőt minden polgári jussoknak elnyerésére kegyessen segítteni.

85