Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

módokra elvetemedni, ez tagadhatatlan dolog és mindennapi tapasztalás bizonyítja, igaz okai pedig e következendők:

Először: Minthogy a zsidók minden polgári jussokból kizáratva lévén, még a gazdagabbak közülök sem nevelhetik gyermekeiket sem valamelly tudományokra, sem pedig polgári hivatalokra, a kereskedésben pedig nem mindenkor egyaránt szerencsések és nincsen is mindeniknek alkalmatossága a kereskedéshez. Akik pedig a kereskedésben szerencséssek, amidőn más hazafiak különbféle munkálkodásaikat érdeklő tárgyakkal elfoglalva vannak, azok ellenben egyedül csak azon iparkodnak, hogy magoknak mentül több hasznot hajthassanak, amelly által magokat gyakran a többi hazafiaknál, akiknek rövidségével illy formán kíntelenítve gyarapodnak, olly annyira gyűlöletessé teszik, hogy azok még azon csekély módoknak, mellyek eddig a zsidóknak megengedve voltak, megcsorbíttását is kívánják, megfelejtkezvén a hazának javáról, mellyel a zsidóknak megszoríttása éppen ellenkezik, hanem csak magános s mellékes tekéntetekből bosszúállást forralnak magokban.

Másodszor: Minthogy a szegényebb sorsú zsidóknak, akiknek jóllehet a kézi mesterségeknek tanulása megengedve vagyon, mindazonáltal azoknak gyakorlásában mindenféle akadálok tétetnek. Jelessen a keresztény mesterember zsidót tanulóinasnak felvenni nem akar. Ha mindazonáltal valamelly zsidó mellékes úton és pénz által odavitte a dolgát, hogy valamelly kézi mesterséget a céhnek rendszabásai szerint kitanulhatott, azonban keresztény mesterember őtet soha, vagy igen nehezen fogja legénynek béfogadni. Ha végre még mesterré is tudott lenni, a céhek minden módon ellenkeznek a béfogadásában, nékie keresztény legényeket nem engednek, hogy kitanult mesterségét űzhesse. Az efféle és több hasonló akadáltételek mellett kíntelen a zsidó mesterember, aki talánd tudománya által mesterségét a haza hasznára, nagyobb tökéletességre vinni tudta volna, ha pénze vagyon, magát csak kereskedésre adni és vagyonát ezen nékie fennhagyott egyetlenegy úton gyarapíttani, avagy pedig külföldre, ahol a mesteremberek különös kedvezésekkel béfogadtatnak, kivándorolni.

Ezek tehát a valódi okok, miért kíntelen a zsidó magát egyedül a kereskedésre adni, amellyből ha szerencsés, gyakran a többi hazafiaknak kárával is gazdagszik, ha pedig a szerencse nékie nem szolgál, a hazának terhére, sőt gyakran veszedelmére vagyon. De a fentebbi megszoríttásoknak a hazára nézve még az a káros következése is szokott lenni, hogy az itt meggazdagodott zsidók, minthogy gyermekeik jövendő sorsának megállapítására a mostani környülállásokban semmi kilátások nincsen, kincseikkel külföldre vagy Béts városába kiköltöznek, amint jelenvalóképpen Bétsben több illyen, a magyar hazából kiköltözött nagykereskedőket számlálni lehet. Ha pedig a zsidóknak ekkorig megengedett élelemkeresés módja, amint némellyek kívánják, még inkább megszoríttatnék, jelessen:

a.) Ha a házonként való kereskedés (quostus circumforaneus) nékiek csak a helybéli elöljáróságoknak tetszése szerint fog megengedtetni, előre látni lehet, hogy ab83