Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

módokra elvetemedni, ez tagadhatatlan dolog és mindennapi tapasztalás bizonyítja, igaz okai pedig e következendők: Először: Minthogy a zsidók minden polgári jussokból kizáratva lévén, még a gaz­dagabbak közülök sem nevelhetik gyermekeiket sem valamelly tudományokra, sem pedig polgári hivatalokra, a kereskedésben pedig nem mindenkor egyaránt szeren­csések és nincsen is mindeniknek alkalmatossága a kereskedéshez. Akik pedig a ke­reskedésben szerencséssek, amidőn más hazafiak különbféle munkálkodásaikat érdek­lő tárgyakkal elfoglalva vannak, azok ellenben egyedül csak azon iparkodnak, hogy magoknak mentül több hasznot hajthassanak, amelly által magokat gyakran a többi hazafiaknál, akiknek rövidségével illy formán kíntelenítve gyarapodnak, olly annyira gyűlöletessé teszik, hogy azok még azon csekély módoknak, mellyek eddig a zsidók­nak megengedve voltak, megcsorbíttását is kívánják, megfelejtkezvén a hazának ja­váról, mellyel a zsidóknak megszoríttása éppen ellenkezik, hanem csak magános s mellékes tekéntetekből bosszúállást forralnak magokban. Másodszor: Minthogy a szegényebb sorsú zsidóknak, akiknek jóllehet a kézi mes­terségeknek tanulása megengedve vagyon, mindazonáltal azoknak gyakorlásában min­denféle akadálok tétetnek. Jelessen a keresztény mesterember zsidót tanulóinasnak felvenni nem akar. Ha mindazonáltal valamelly zsidó mellékes úton és pénz által oda­vitte a dolgát, hogy valamelly kézi mesterséget a céhnek rendszabásai szerint kita­nulhatott, azonban keresztény mesterember őtet soha, vagy igen nehezen fogja le­génynek béfogadni. Ha végre még mesterré is tudott lenni, a céhek minden módon ellenkeznek a béfogadásában, nékie keresztény legényeket nem engednek, hogy kita­nult mesterségét űzhesse. Az efféle és több hasonló akadáltételek mellett kíntelen a zsidó mesterember, aki talánd tudománya által mesterségét a haza hasznára, nagyobb tökéletességre vinni tudta volna, ha pénze vagyon, magát csak kereskedésre adni és vagyonát ezen nékie fennhagyott egyetlenegy úton gyarapíttani, avagy pedig külföld­re, ahol a mesteremberek különös kedvezésekkel béfogadtatnak, kivándorolni. Ezek tehát a valódi okok, miért kíntelen a zsidó magát egyedül a kereskedésre adni, amellyből ha szerencsés, gyakran a többi hazafiaknak kárával is gazdagszik, ha pedig a szerencse nékie nem szolgál, a hazának terhére, sőt gyakran veszedelmére va­gyon. De a fentebbi megszoríttásoknak a hazára nézve még az a káros következése is szokott lenni, hogy az itt meggazdagodott zsidók, minthogy gyermekeik jövendő sor­sának megállapítására a mostani környülállásokban semmi kilátások nincsen, kincse­ikkel külföldre vagy Béts városába kiköltöznek, amint jelenvalóképpen Bétsben több illyen, a magyar hazából kiköltözött nagykereskedőket számlálni lehet. Ha pedig a zsidóknak ekkorig megengedett élelemkeresés módja, amint némellyek kívánják, még inkább megszoríttatnék, jelessen: a.) Ha a házonként való kereskedés (quostus circumforaneus) nékiek csak a hely­béli elöljáróságoknak tetszése szerint fog megengedtetni, előre látni lehet, hogy ab­83

Next

/
Oldalképek
Tartalom