Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
uki zsidó. Továbbá a község pénze perceptorává Mautner Jakab, a türedelem pénz perceptorává Scheiber Jósef, mégis gyámatyává Perger Farkas neveztettek ki. A jegyző pedig és a sachter, minthogy erántuk bizodalmokat ezúttal is kinyilatkoztatták, újjabban megerősíttettek. Az elöljáróknak megválasztása után a kirendeltség nékiek, úgy az egész zsidó közönségnek fenyíték alatt meghagyta, hogy a község által mostanában felfogadott és már meg is hozatott rábinust, akit a panaszolkodók elfogadni egyátallán fogva vonakodnak, mindaddig, még ezen panaszos tárgy végképpen el nem fog intéztetni, mindnyájan mint rábinussokat ismerjék el, s helébe senkit mást felfogadni, annál inkább Veiszfeld Dávid káplánt, aki egyébiránt is ezen civakodásnak legfőbb oka, mint rábinust használni és nékie fizetést adni ne bátorkodjanak. Mivel pedig mindezen elszámlált tagoknak zsold is jár, ennek megszerzésére pedig más fundus, mint a kasálásbul és sachterozásbul bejönni szokott árenda nincsen, arra való nézve, hogy az pontossan bévetődhessen, utóbbi határozatig ezúttal rendeltetett, hogy a Veltner Áron és társai által a község akaratja ellen felfogadott sachter és azáltal gyakorolni szokott húsárulás megszűntessen, úgy a sachterozás s kásahús hordás továbbá is az előbbi mód és szokás szerént gyakoroltasson, az ellenkezőt cselekvők pedig a statutum tartalma szerént büntetődjenek. 1834-ik esztendei január 8-án ugyan ezen kirendeltség Egerszegen ismét öszveül- vén. Az alkalommal az ide XXV. szám alá zárt folyamodásra nyújtatott bé a rendeld zsidó községnek, melyben esedezett, hogy Sümegen lakozó Scheiber Jakab zsidó az ő nyughatatlanságaiért, melyek által az egész községet haszontalan kiadásokkal terheli, zaboláztasson meg. Veltner Áron és a többi társai pedig a XXVI. számú könyörgő levelekben azért folyamodtak, hogy mivel a számadásokbul kitetszik, hogy ők 1831, 1832, 1833-ik esztendőkre kivetett, s ezüstben 1200 forint 23 krajcárt tevő türede- lembéli adóbul 656 forint 11 krajcárt lefizetvén, a még járó 544 forint 12 krajcárok a többi zsidóságnál most is tartozásban vágynak. Úgy, a község kasszájábul is Rétser József volt bíró 1557 forint 50 krajcárokat váltóban haszontalan végekre fordított, mind a hátralevő türödelembéli tartozásoknak bészedése, mint pedig a Rétser által haszontalan célokra elköltött, s fellebb érintett sommának visszafizetése megrendeltessen. Ezen utóbbi panasznak első részére, úgymint a tartozásban levő türödelembéli pénzekre nézve a folyamodóknak ezen kirendeltség azon utasíttást adta, hogy az írt pénzeknek beszedője a tartozókra nézve, ha szép módjával fizetni nem akarnának, jelentse magát a járásbéli főbíró úrnál, aki nékie minden bizonnyal a kívántaid segítséget a beszedésre meg fogja rendelni. Egyéberánt pedig jövendőre ezen kiküldöttség által megállapíttatott, hogy mint a község, mint a türödelmi pénzek beszedői mindaddig, míg a hivataliok folyta alatt kivetett, s nékiek beszedni kellető pénzeket be nem hajtották, ha mindjárt beszedők megszűntek is lenni, a tartozásokat beszedni köte- leztessenek, s ez okbul, hogy a tartozók figyelemben tartathassanak, a beszedő köteles légyen minden esztendő végével a számadásának beadásárul a tartozók neveit és a 109
