Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
ség által a zsidó jegyzőiül, sáchtertul és kisbírótul vétetett ki. Továbbá a XX. számú bizonyírványban Márkus Leopold, Deuts Jósef és Róth Ábrahám azt erősíttik, hogy Veltner Áron fia és Bőhm Mátyás legénye által Veltner házához hívattatván, ott esztendei adójoknak helettek leendő megfizetése Ígérete mellett arra szóllíttattak fel, hogy mindenben a község végzése ellen szegezzék magokat, és vélek egy értelemben legyenek. Mégis a XXI. számú kinyilatkoztatásban Rétser Farkas zsidó-bíró az ellene tett vádokat kívánja megcáfolni. Ezúttal Talabér István ügyvéd úr, mint Veltner Áron és a többi társai pártfogója is a XXII. számú folyamodást nyújtotta be, melyben azon panaszolkodik, hogy Rosty Vintze ügyész úr őtet a korcsmában felvett szobájábul kiparancsolta, sőt az utcán számossabb zsidóság jelenlétében megtámadván, illetlenül meg is sértette. Egyszersmind pedig Veltner Áron és társai a XXIII. számú válaszukban a már többször írt feladásokat megújjítván, Rétser Farkas zsidó bírónak feleletjét megcáfolni törekednek. Rétser Farkas, Epstein Mihály, Stein Jakab, Perger Márkus és Hámburger Márton zsidó elöljárók pedig a XXIV. számú folyamodásokban azon panaszolkodnak, hogy Scheiber Jakab őket az utcán illetlen szavakkal illetvén, meg- becstelenítette. Minekutánna ezen előrebocsájtott panaszoknak, feleleteknek és viszonfeleletek- nek, s azokhoz kapcsolt okleveleknek felolvasásával, úgy a kirendeltség eleibe állított tanúknak kihallgatásával s meghitelesíttésével ugyan a kirendeltség két egész napot eltöltött, némely tagoknak pedig más szorgosabb hivatalos foglalatosságaik ezen tárgyban ezúttal tovább való munkálkodásra időt nem engedtek, annál fogva ezen nyomozásnak folytatása más időre halasztatott. Azonban mivel a kirendeltség tapasztalta, hogy ezen pártokra oszlott zsidó községben a meghasonlás és személyes gyűlöl- ség már annyira elhatalmazott, hogy ha csak ideigleni rendszabások is nem tétetnek, a legnagyobb rendedenségek és viszálkodások fognak következni ezen okbul, de még azért is, hogy ezen zsidó község bíráját és elöljáróit mindenkor november elsején szokta választani, mindenekelőtt szükségesnek látta a kirendeltség az elöljáróknak, akiknek a többségnek bizodalma vagyon, jelenlétében való megválasztását eszközölni. Melyre való nézve ezúttal a kandidátióbul mint a panaszolkodó, mint a panaszlott feleket kihagyván a földesuraknak megegyezésébül minden innénd jövendőre származtatható következés nélkül a kirendeltség által bírónak candidáltatott Kronperger Sámuel, Scheiber Mátyás és Schwartz Leopold zsidók, kik közül 61 vokssal Korn- perger Sámuel a zsidóság által megválasztván a kirendeltség által is ebbéli hivataliéban megerősíttetett. A többi elöljáróknak megválasztása pedig a földesuraságok béfo- gása nélkül eddig is csak a zsidó község által történvén meg, ezen szokásban ezúttal is meghagyattak oly világos meghagyással, hogy mivel a rendeld zsidó községhez a körül fekvő helységekben tartózkodó zsidók is számíttatnak, a hat esküitek közül mindenkor egy vidéki is legyen. Melynél fogva ugyan a kirendeltség jelenlétében a zsidóság által meg választattak Veltner Áron, Rétser Farkas, Epstein Mihály, Böhm Mátyás és Scheiber Mátyás rendeld zsidók, a külsők közül pedig Rosenberger Móses 108
