Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1541-1750

bad királyi város, csak kamarai kezelés alatt álló mezőváros 1703-lg.

11 1717-ben a Szapáry, majd 1743-tól tartósan a Batthyány család hercegi ágának a kezére került. A következő másfél században a megye nagybirtokos rétege szinte teljesen kicserélődött. A Muraköz részben már Zrínyi Péter kivégzését (1671) követően, majd teljesen Zrínyi Miidós fiának, Ádámnak a halála (1691) után a koronára szállt, a stájer (gráci) kamara kezelésébe került. 1695 és 1709 között Marchio de Prie bírta, tisztázatlan, hogy bérleményként, vagy tulajdonosként. 1715 és 1719 között Chikulini János bérleménye volt. 1720-21-ben királyi adományként szállt az indigena gróf Althan Mihály generálisra, aki a megye főispánságát is megkapta. Althan III. Károly bizalmi embere, egykori apródja volt még spanyolországi tartózkodása idejéből, aki egy alkalommal állítólag az uralkodó életét is megmentette. A rossznyelvek szerint III. Károlyt gyengéd szálak fűzték a szép Pignatelli hercegnőhöz, Althan nejéhez, s a fejedelmi adomány részben e kapcsolat „gyümölcse" volt.'

2 Az új földesúr rövid ideig élvezhette szerzeményét, még 1721-ben meghalt. Fia, az 1710-ben született Althan Mihály János örökölte az uradalmat és a főispáni széket, amelyet ténylegesen csak 1733-ban vett át Batthyány Lajos főispáni adminisztrátortól, aki egyben magyar alkancellár, majd 1721 és 1746 között kancellár volt. A 18. század közepén a muraközi uradalomhoz száznál több falu és mezőváros tartozott, úrbéres földterülete 1767-ben 27 911 hold volt. A Bánffyak a 17. század derekára kihaltak. Az alsolendvai uradalmat királyi adományként Nádasdy Tamás országbíró kapta meg. Öt a Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt 1670-ben kivégezték, birtokait elkobozták. Az uradalom a kincstár kezelésébe került, majd viszonylag későn, 1712-ben kapta meg a Nádasdyval leányágon rokonságban álló Esterházy Pál nádor, aki az alsolendvai és a lenti uradalom fejében 102.500 forintot fizetett be a kamarának. Az Esterházy család nyolc évnyi megszakítással (1683-1691, Zrínyi Ádám) 1671 és 1721 között töltötte be a megye főispáni tisztét. A fentieken kívül a csobánci uradalom is az ő birtokukba került. Az úrbérrendezés idején a hercegi ág feje, Miklós 27.896 hold úrbéres területet birtokolt Zalában. A devecseri uradalom Zalába átnyúló részeként a grófi ág kezén 4.042 hold volt. Ugyancsak egykori Bánffy birtokként kapta meg Nádasdy Ferenc a bellatinci uradalmat. Halálát követően kincstári kezelésbe került, majd Széchényi György esztergomi érsek vette zálogba 1682-ben 100.000 forintért. Később ezt az összeget vételárként ismerték el, az uradalom a család birtokába került. Felesége, Széchényi Julianna révén gróf Ebergényi László generális, majd lánya házasságával veje, gróf Csáky György örökölte. 1767-ben a tulajdonos gróf Csáky György volt 6.740 hold úrbéres 1 Az erről szóló szakirodalmi összefoglalás: Rózsa 2000. 11-13. p. 2 Szabó Béla: Az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1978. (Zalai Gyűjtemény 8.) Zalaegerszeg, 1978. 100-101., 99-113. p. (A továbbiakban: Szabó 1978.) 100-101. p.