Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1790-1849
Somogyi János utódja 1808. január 29-től Amadé Antal gróf lett az adminisztrátori tisztségben. Amadét az 1823-as rendi ellenállás idején tanúsított udvarhű magatartása és királyi biztosi tevékenysége elismeréseként — a zalai tisztviselők ellenállásának letörése, a törvénytelenül kivetett adó beszedése, valamint az ugyancsak törvénytelen újoncozás végrehajtása miatt — 1824. március 19-én főispánná nevezte ki az uralkodó. Ugyanakkor azonban — mivel a megyéből szabályosan elüldözték, kiközösítették — a gyakorlati teendők alól felmentették, és Batthyány Imre grófot bízták meg (főispáni helyettesként) a megye kormányzásával. 58 Batthyány gróf közmegelégedésre látta el feladatát, ezért Amadé Antal halála után, 1835. július 6-án az uralkodó őt nevezte ki Zala megye főispánjává. 59 Batthyány Imre gróf azonban a későbbiekben egyre kevésbé tekintette magát az uralkodói akarat eszközének, és nyíltan rokonszenvezett a Deák Ferenc vezette zalai liberális ellenzékkel, ezért az adminisztrátori rendszer széleskörű kiépítése idején, 1845 tavaszán őt is eltávolították hivatalából, azzal az ürüggyel, hogy máskülönben nem tud eleget tenni főlovászmesteri kötelességeinek. Batthyány gróf félreállítása után a lojális tolnai arisztokratát, Festetics Leó grófot nevezte ki az uralkodó Zala megye főispáni helyettesévé. Festetics Leó 1845. március 27-étől 1848. április 16-áig- az adminisztrátori rendszer felszámolásáig - kormányozta a megyét. 60 Az adminisztrátor menesztése után Batthyány Imre gróf még visszatért főispáni székébe, 1848 őszén azonban, idős korára és betegeskedésére hivatkozva — valójában kitérve a fegyveres önvédelmi harc vállalása elől — ismét lemondott hivataláról. (1848. november 12-ei levelében tudatta Zala megyével, hogy lemondását még szeptember 14-én benyújtotta a nádorhoz.) 61 Természetesen nemcsak az uralkodói kinevezéseket motiválhatták politikai indítékok, hanem számos alkalommal a megyei tisztviselők választása során is kifejezetten politikai érdekek húzódtak meg a változások hátterében. A zalai tisztújításokon — kevés kivételtől eltekintve — rendre a kormánypárt és az ellenzék, ill. a konzervatívok és a liberálisok mérték össze erejüket. Zala megye politikai erőviszonyainak hullámHorváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. 2. jav. bőv. kiad. Pest, 1868. 1. köt. 111-112. p.; Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 16-18. p. Amadé rövid életrajza: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 1. köt. Bp, 1891. 139. hasáb. Batthyány beiktatásáról: Deák Ferenc emlékezete. Levelek 1822-1875. (Szerk. Váczy János) Bp, 1890. 12-16. p. peak levele Kossuth Lajoshoz, 1836. júl. 30.) Molnár András: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispáni helyettes jelentései és emlékirata. In: Zalai történeti tanulmányok 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. 93-94. p. ZML Zala megye állandó bizottmányának jegyzőkönyvei és iratai 1848:2387. Vö. Zalai életrajzi kislexikon. 2. jav. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1997. 25. p.
