Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1790-1849

A lényegében alig változó hivatalszerkezet mellett 1790 és 1849 között nem változott — legalábbis névértékben ugyanaz maradt — a tisztviselők fizetése. A főadószedői számadások tanúsága szerint az egyes tisztviselők korszakunkban mindvégig az alábbi fizetést kapták: a hivatali ranglétra csúcsán álló — uralkodó által kinevezett — főispán fizetése 1500 pengőforint, míg a megye által választott első alispán fizetése 800 pengőforint volt évente. Az alispánt anyagi megbecsülésben a főjegyző és a főadószedő követte; mindketten 600 pengőforint fizetést kaptak. A másodalispánnak jóval kevesebb, 400 forintnyi fizetés jutott, ez pedig megegyezett a főügyész, a főszámvevő, valamint a hat járási főszolgabíró fizetésével. Előkelő helyen állt viszont a ranglétrán a levéltárnok, mert ugyanúgy 300 forint fizetése volt, mint az első aljegyzőnek. A másodaljegyző, az első alügyész, valamint a segédszámvevő 200-200 forintnyi fizetést kapott. Ugyanennyi fizetés járt egyenként a 12-16 járási alszolgabírónak, és a hat járási aladószedőnek, míg a másodalügvész munkáját évente 150 forinttal, a 18 esküdt tevékenységét pedig egyenként 100-100 forinttal ismerték el.

9 Korszakunkban a vármegyei tisztviselők fizetése országszerte egységes lehetett, mert pl. a távoli Bihar vármegye egyes tiszutiselőinek fizetése is pontosan megegyezett a zalaiakéval.

111 Az egyes tisztségeket a megye közgyűlése választás útján, a főispán pedig kinevezéssel töltötte be az 1790 és 1825 között általában ötévente, később pedig háromévente tartott tisztújítás során. A tisztújítások közötti időszakokban is előfordultak üresedések, ilyenkor a főispán nevezett ki - a soron következő tisztújításig — ideiglenes tisztviselőket. A tartósan távollévő - pl. országgyűlési követté választott - tisztviselő helyettesítéséről ellenben a megye közgyűlése választás útján gondoskodott, így választották meg pl. — közfelkiáltással — helyettes alispánná 1832. november 5-én Deák Ferencet is.

11 Zala megye tisztújítási szabályrendeletei Az egyes megyei tisztségek betöltését alapvetően meghatározó tisztújítások rendjét — ugyanúgy, mint a tisztikar hivatalszerkezetét, vagy az egyes tisztségek hatáskörét — a fennálló törvények eléggé szűkszavúan, csupán nagy vonalakban szabályozták.

12 A 9 ZML Zala vármegye főadószedőjének iratai. Főadószedői számadások az 1791/1792., az 1830/1831. és az 1847/1848. katonai évről. " Láczay Magdolna: A megyei önkormányzat a reformkori Szabolcs megyében. In: Levéltári Szemle 1981. 1. sz. 180. p. 1 Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 1995. 10-11. p. 2 A reformkorban az erről rendelkező 1723. évi 56. és 58. törvénycikk volt érvényben. Az 56. tc. kimondta, hogy a főispánok „minden harmadik évben, vag}' előbb is (lia a szükség