Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1790-1849

vitás eseteket királyi rendeletek igyekeztek eldönteni, 13 így a tisztújítások lebonyolítá­sát döntően a helyileg érvényes, évszázadok óta fennálló szokásjog határozta meg. Amíg „ősi szokás szerint", közfelkiáltással választották meg a megye tisztviselőit, nem tartották szükségesnek Zalában sem a jól ismert választási rend rögzítését, leírá­sát. 14 Amikor azonban 1819-ben királyi rendelet írta elő, hogy a megyei választások ezentúl csak a nemesek fejenkénti, egyenlő értékű szavazásával (voksolásával) tör­ténhetnek, Zala megye szabályrendeletet adott ki a tisztújítás rendjéről. 15 Ettől kezd­ve a tisztújítások elmaradhatatlan előzményévé vált a rendszabályok rendszeres fe­lülvizsgálata, és azoknak a „kor követelményeinek" - valamint a megye konzervatív rendi-sérelmi, majd szabadelvű politikájának — megfelelő módosítása. Az első és legfontosabb — a későbbi többé-kevésbé átdolgozott változatoknak is alapjául szolgáló — tisztújítási statútumot Zala megye 1819. május 17-ei közgyűlése fogadta el. Ekkor elrendelték ugyan az 1819. évi 4390. sz. királyi rendelet végrehajtását, de határozatuk előszavában (és zárásaként) fenntartásukat is rögzítették: az 1723:58. tc. 6. §-a alapján ugyan már eddig is sor kerülhetett fejenkénti szavazásra, ha közfel­kiáltással nem lehetett dönteni a jelöltek között, így a királyi rendelet sem a törvény­nyel, sem a szokással nem ütközik ugyan, de ilyen radikális változtatásra csak az országgyűlésnek van joga. (Az 1811/1812-es országgyűlésen fel is merült már e kér­a tisztviselőkben valamely változtatást követel) tisztújító széket hirdetni, s az előbbi alis­pánnal együtt a nemesek rendéből négy alkalmatos jelöltet ajánlva, a tisztújítást megtarta­ni kötelesek legyenek. [2. §.] Az alispánok és a megyék egyéb tisztviselői az igaz nemesek számából és rendéből, birtokosok és nem érdekeltek, s ama megye földesurainak semmi módon le nem kötelezettek legyenek. [3. §.] Kiket a hivatalokra, az 1548. évi 70. cikk ér­telmében az egész megye beleegyezésével kell választani." [4. §.] A megyei gyűlések meg­tartásának módjáról, és azok sértésének büntetéséről intézkedő 58. tc. 6. §-a szerint „a szavazásnál a törvényt és szokást figyelembe kell venni". 13 Ilyen például Mária Terézia 1768-ban kiadott utasítása a főispánok számára. Közli Csiz­madia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Bp., 1979. 65-85. p. Yö. uő: Az adminisztrátori rendszer Magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátor­ság. In: Fejér megyei történeti évkönyv 8. Székesfehérvár, 1974. 235-236. p. Kisebb je­lentőségű Mária Terézia 1771. augusztus 29-én kelt, 4735. sz. rendelete a főispánok kine­vezési jogköréről (a megyei jegyzők kinevezése főispáni jog). 14 Így jártak el pl. az 1795. május 4-i tisztújítás során is, amikor alig másfél óra alatt válasz­tották meg közfelkiáltással az összes Zala megyei tisztviselőt. Vö. Horváth Ádám levele. In: Adatok Zalamegye történetéhez. (Szerk. Bátorfi Lajos) Nagykanizsa, 1878. 5. köt. 18­22. p. 15 ZML Kgy. jkv. 1819:699. és 1819:737. Vö. Degré Alajos: Palóca Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás. In: Tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 2.) Zalaegerszeg, 1974. 44-47. p. (A továbbiakban: Degré 1974.) és uő: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. In: Fejér megye történeti évkönyve. 7. Székesfehérvár 1973. 124-125. p. (A továb­biakban: Degré 1973.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom