Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye önigazgatása 1910-1950 között

lön osztályba sorolása, míg 1947-ben a 8450/1947. Korm. sz. rendelet a vármegyei aljegyző elnevezést vármegyei jegyzőre változtatta át 1947. július 3-i hatállyal.

47 A tiszti főügyész funkciójában sem állt be komolyabb változás, de például Zala megyében az 1924. február 11-i - szervezési szabályrendeletet tárgyaló - közgyűlésen területi hatáskörét korlátozták annyiban, hogy a nagykanizsai törvényszék és járásbíróság előtt a megyei ügyek képviseletével egy helybeli tiszteletbeli ügyészt bíztak meg.

48 A tiszti főorvos esetében szintén nem tartalmi, de jogállását tekintve mégis lényeges változás történt 1936-ban, a IX. tc. által. Ezzel a törvénnyel — az állatorvosi szolgálat 1900-as államosítása után

49 — a megyei és járási tiszti orvosi szolgálat is kikerült a megyei önkormányzat fennhatósága alól és tagjai állami tisztviselőkké váltak.

5

" Kinevezésük és felmentésük a belügyminiszter jogköre lett. Alapvetően átalakult a húszas évek elejétől az árvaszék működése. Míg korábban - az 1877:XX. tc.-kel szabályozva - az árvaszék testületi szervként járt el, addig az 1923:XXXV. tc. után az egyes ügyekben az előadónak megjelölt ülnök intézkedett és határozott az egyéni felelősség elve alapján. A gyámpénztár terhére az utalványozási jogot az árvaszék elnöke gyakorolta, mint az árvaszéki személyzet főnöke. Az árvaszék annak ellenére, hogy a vármegye szakhatósága volt, nem rendelődött alá az alispánnak.

51 A hivatali szerkezetben némi változást jelentett a megyei és járási tűzrendészed felügyelők megjelenése, akik 1936-ban a X. tc. alapján kezdték meg működésüket. A felügyelők tűzrendészed ügyekben a vármegye szakközegének minősültek. Feladatuk az egyes községekben a tűzoltóságok szervezésének előmozdítása és működésük ellenőrzése volt.

52 A felsorolt — és fel nem sorolt - megyei önkormányzati funkciók 1950 nyarán, a megyei tanács apparátusának fokozatos kiépülésével szűntek meg. A megye úgynevezett kültisztviselői közül, akik a járásokban teljesítettek szolgálatot, a főszolgabíró és a szolgabíró bírt a legnagyobb jelentőséggel. Feladatkörük igen sokrétű volt, ami páratlanul nagy hatás- és jogkörrel járt együtt. A főszolgabíró igen nagy szerepet játszott egy adott járás falvainak életében, annak szinte valamennyi szegmensére rálátása és hatása volt. A XX. század első felében hatalmi jogosítványai folyamatosan bővültek, a falvak igazgatásában meglévő központi szerepe mindinkább kihangsúlyozódott, személye valamennyi lényeges és kevésbé lényeges ügyben meg47 MK (Rendeletek Tára) 1947. 153-154. sz. 18 ZML Kgy. 1924. február 11. 7. jkv. sz. 49 Egyed 1929. 205. p. 50 Magyary 1942. 282. p. 51 Uo. 281. p. 32 Uo. 281. p. A tűzrendészeti felügyelők nem szerepelnek a kötet tisztviselői névtárában. Ennek okát lásd a fejezet utolsó alfejezetében!